Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
107 Az 58—59. §§-hoz. % Az 58. §., mely a felfolyamodási eljárást szabályozza, mindazt, a mit a jelenlegi törvény 36. §-a tartalmaz, fen- tartja, a szerkezetet azonban megfelelő módon megváltoztatta. Ezenkivül azonban a tervezet szükségesnek tartotta a felfolyamodás folytáni eljárást némileg szabályozni, mert a jelen törvény erre nézve alig tartalmaz valamit. A felfolyamodás folytáni eljárást a tervezet úgy szabályozta, a mint az a tervezet előző §§-ból folyik és ezért e §. legtöbb rendelkezése nem szorul részletesebb indokolásra. A felfolyamodás alaki kellékeire nézve a tervezet nem tartja szükségesnek különös szabályokat felállítani. A fel- folyamodásra vonatkozólag a Pp. sem tartalmaz előírást az alaki kellékekre nézve (1. Pp. 548. s köv. §§.) ; annál ke- vésbbé volna annak helye nálunk, hol különösen a felszólalási eljárásban a felfolyamodás lehetőleg megkönnyítendő és a külföldi eljárások sem tartalmaznak szabályokat a felfolyamodás alaki kellékeire vonatkozólag. Ebből folyik a jelenlegi gyakorlatnak is megfelelő az az intézkedés, hogy a mennyiben a fél a felfolyamodást indokolni kívánja — a mi mindig a fél érdekében áll — az indokolás, valamint az észrevételek benyújtására halasztás adható. A felfolyamodás elintézésére nézve a tervezet szintén fentartja a mostani gyakorlatot, mely a 81588/914. sz. ügy- vit.szab. mód.rendelet (Szhün.) 45. és 46. §§-nak megfelelően abból áll, hogy a felfolyamodás rendesen nyilvános előadás útján nyer elintézést ; ez szolgál szabályul, mert a gyakorlat tapasztalatai szerint a legtöbb esetben tárgyalás megtartása nem mutatkozott szükségesnek, úgy hogy legjobbnak bizonyult az az eljárás, hogy annak a kérdésnek az eldöntését, vájjon mikor mutatkozik szóbeli tárgyalás szükségesnek, a bírói osztály belátására kell bízni és a jelen törvény is (36. §. második bekezdése) ezt a bírói osztály »belátására« bízza. Hogy a felfolyamodási tárgyalásnál, a mennyiben ennek helye van, a felszólalási tárgyalás szabályai nyernek alkalmazást, magától értető, mert a felfolyamodási tárgyaláson ugyanazt az ügyet, melyet a bejelentési osztály már tárgyalt , újra tárgyalják. Csak a következő irányban kellett eltérést tenni. Az egyik az, hogy a felfolyamodási eljárásban a felszólalási eljárás rendén megállapított keretét az ügynek meg kell tartani, vagyis az már nem engedhető meg, hogy a felszólaló oly jogalapot érvényesítsen, mely felett a felszólalási eljárásban nem tárgyaltak, vagy a bejelentésnek oly részeit megtámadja, melyeket a felszólalási eljárás rendén nem támadott meg. Ha a felszólaló e jogát a felfolyamodási eljárás rendén is érvényesíthetné, a szabadalom megadása kérdése túlságosan határozatlan keretben mozogna és a felfolyamodási osztály gyakran abba a helyzetbe kerülne, hogy egyik-másik kérdésben első és egyszersmind utolsó fokként határozna, a mi nem kívánatos. A másik eltérés az, hogy a felfolyamodás nemcsak akkor vonható vissza, ha a felszólalás az 51. §. 3. vagy 5. pontjaira van alapítva, hanem akkor is, mikor felfolyamodással kizárólag a költség kérdésében élnek, a mi indokát abban leli, hogy itt már alárendelt jelentőségű, magánjogi igényről van szó, mely okból tárgyalás sem tartható ily esetben ; megjegyeztetvén, hogy ez vonatkozik úgy a költség viselése, mint a 14*
