Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
105 tartalmaz, hogy azt, a mit ma adott, holnap kénytelen megsemmisíteni, mert hiszen a semmiség csiráját már magában hordta. Ha kénytelen lenne a hivatal ilyen esetben is megadni a szabadalmat, tudva szaporítaná nemcsak a semmis szabadalmaknak, hanem a megsemmisítési ügyeknek is a számát, a mi semmi esetre sem kívánatos. A felszólalás visszavonására vonatkozólag még megjegyzendő, hogy külföldön pl. Németországban a felszólalást visszavonhatónak mondják ugyan a gyakorlatban (a törvény nem tartalmaz rendelkezést ) ; azonban másfelől az a gyakorlat honosodott meg, hogy a visszavont, sőt az elkésett felszólalást mint ilyent nem tárgyalják ugyan, de annak tartalmát és mellékleteit figyelembe veszik (»als Informations material«, Seligsohn : Patentgesetz V. Idád. 334. lap), vagyis a tényleges állapot az, hogy ha pl. a felszólaláshoz becsatoltak anterioritásként egy leirást és azután visszavonják a felszólalást, azt a leirást felhasználják és a szabadalmat megtagadják ; vagyis ugyanaz az eredmény, mintha a felszólalás vissza vonhatlan volna. Nálunk, hol az újdonság kérdése hivatalból nem vizsgálható, csak a visszavonhatlanság elfogadása mellett járhatunk el helyesen, hogy ugyanarra az eredményre jussunk. Az osztrák gyakorlat szerint a felszólalás visszavonhatlannak mutatkozik (Munk, őst. Patentgesetz 266. lap). A felek diszpozicziójának korlátolásából önként folyik, hogy az ilyen ügyeknek egyezség útján való elintézése ki van zárva, mert közérdekű ügyről van szó, mely nem engedi meg, hogy semmiségi ok fenforgása daczára a közgazdaság rovására, az ipar korlátozására szabadalmat adjanak. Az előkészítő eljárást a tervezet azért hozza javaslatba, mert az a szóbeli tárgyalás kötelező voltából következik. A polgári ügyekben is a Pp. a tárgyalásnak előkészítését szükségesnek tartja, mely előkészítés ott iratok váltásából áll, sőt bizonyos ügyekben (Pp. hetedik fejezet) külön előkészítő eljárást ir elő. A tervezet nem az irat váltásból, hanem az előadó biró előtt lefolytatandó eljárásból álló előkészítést hozza javaslatba, mert a mint ezt a tapasztalat bizonyítja, az előkészítő iratok tartalmának nagy része nem előkészítés, hanem jogi, elméleti fejtegetés stb. szokott lenni. Ezenkívül a tervezet által kontemplált előkészítő eljárás által az előadó a felekkel közvetlen érintkezésbe lépvén, a szóbeliség és közvetlenség előnyei biztosítva vannak és az ügyállas tisztázása jobban és biztosabban lesz elérhető. Az előkészítő eljárás megtartása a szabály ; a kivétel, hogy t. i. az előkészítő eljárás mellőzhető, egyszerű és világos tényállás ú ügyben a feleket és előadót felesleges munkától kívánja megkímélni. Az előkészítő eljárásra vonatkozó szabályok egyebekben külön indokolásra nem szorulnak. Az, hogy a felek a szóbeli tárgyaláson eddigi nyilatkozataiktól eltérhetnek, új tényállításokat és bizonyítékokat hozhatnak fel stb., külön indokolást nem igényel. Az a rendelkezés pedig, hogy a szóval elő nem adott Írásbeli nyilatkozatok tartalma figyelembe vehető, következik a fent már indokolt officzialitás elvéből és abból, hogy a szabadalmi ügyek különleges természeténél fogva a szóbeliség elve mereven keresztül nem vihető. A felszólalási jogalap megváltoztatása és a felszólalás 14 Törvényjavaslat szabadalmakról.
