Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

Bevezetés

VI

alatt 1623. évben alkotott 21. számú parlamenti végzemény minden előjogokat és kiváltságokat — melyek a közönséges törvényekkel ellenkeztek — eltörölt és az ilyen előjogok és kiváltságok adományozását egyszersmindenkorra betiltotta. Egyidejűleg azonban ugyanaz a parlamenti végzemény a koronát felhatalmazta, hogy a feltaláló részére bizonyos meghatározott időre kizárólagos jogot adhasson saját találmányának használására, mert mint az említett parlamenti végzemény mondja, az ilyen szabadalom sem az államra nem hátrányos, sem az ország közönséges törvényeivel nem ellenkezik. így keletkezett Angliában legelőbb is a találmányi szabadalom, melyet utóbb a szerzői jog védelme követett az 1709. évi parlamenti végzeményben, mely az irói mü szerzőjének tulajdonjogát törvényileg elismeri és a védelmi idő tartamát 14 évre szabja. E védelem az 1734. évi és 1766. évi parlamenti végzemény ek által a rézmetszetekre és térképekre is kiterjesztetett. Az irói és művészi tulajdonnak nyújtott védelem e század első felében a védelmi idő meghosszabbítása, részben alaki változtatások által lényegesen javíttatott. Mindeme törvényi intézkedések helyébe utóbb az 1842. évi julius hó 1-ről kelt végzemény lépett, mely mellett csak a művészi tulajdonra, a nyilvános felolvasásokra és a színművek nyilvános előadására vonatkozó régibb szabályok maradtak érvényben.

A continens államaiban a 18-ik század végéig az irodalmi . tulajdon védelme kiváltságokra, szabadalmakra volt szorítva. Francziaországban ugyan az 1613. évi könyvkereskedési rendszabály büntetéseket szabott az utánnyomásra ; a törvényhozás azonban csak később a 18-ik század utolsó tizedében foglalkozott az irodalmi tulajdon védelmével, midőn t. i. a nemzetgyűlés 1791. év január hó 13-ról és azon évi julius hó 19-ről kelt törvényekben a drámai művek nyilvános előadásának jogát a szerző részére biztosította. Az irók és művészek szerzői joga az 1793. évi julius 19-ről kelt törvény által lett szabályozva, mely az irodalmi tulajdonra nézve jelenleg is alapja a franczia törvényhozás ezen ágának; mind azon által az 1810. évi február 5-ről és julius 6-ról kelt rendeletek, valamint az 1844. évi augusztus 3-ról és 1854. év ápril 8-dikáról kelt törvények által a szerzői jog védelme lényegesen bővíttetett. Az 1862. évben az irói és művészi tulajdonra vonatkozó törvény kidolgozására egy bizottság lett ki-