Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

53

tokból idézés által, melyet a szerző talán közzétenni nem is szándékozott, a szerző személyes érdekei sértethetnének meg. Ugyanez áll a mulatság vagy oktatás czéljából tartott előadásokra és felolvasásokra nézve is, miután a törvény ezeket sem tekinti megjelent műveknek.

A forrás — mely alatt a törvény az idézésre használt irói művet kivánja érteni — s melyből az idézett hely vagy fogalmazvány átvétetett, világosan megnevezendő ; még pedig nem elég csak általában valamely műre vagy szerzőre hivatkozni, hanem ki kell jelölni az irói művet, melyből a czikk átvéve lett, még pedig világosan és határozottan, hogy a forrásra nézve kétség fel ne merülhessen. A forrás megnevezése oly esetekben szükséges, midőn az idézés oly irói művekből történik, melyek a jelen törvény által biztositott védelmet élvezik; ebből folyólag megnevezendő a forrás oly idézeteknél, melyek a) a magyar szent korona területén (Horvát-Szlavon országokat és sz. kir. Fiume városát is beleértve) megjelent művekből vétetnek át ; b) olyan művek egyes helyeinek átvételénél, melyek szerzői magyar állampolgárok, ha a művek külföldön jelentek volna meg ; c) azon idézeteknél, melyek külföldiek olyan műveiből vétettek át, melyek belföldi kiadónál jelentek meg: d) végre olyan idézeteknél, melyek olyan külfödiek műveiből vétettek át, kik az országban legalább két év állandóan laknak és itt folytonosan adót fizetnek; miután a törvény 79. §.-a szerint a szerzői jogra vonatkozó törvény az utóbb jelzett művekre is kiterjed. A forrás vagy szerző megnevezése szándékos vagy gondatlanságból történt elmulasztásának következményeit a törvény 24. §.-a szabályozza.

Ab) ponthoz. A törvény eme intézkedésének az a czélja, hogy a már többszörözött irói müvek újabb szellemi munkálkodás tárgyául szolgáljanak, de legkevésbé az, hogy azok gépi többszörözése könnyittessék ; ezért tiltva van kisebb dolgozatoknak úgy mint kisebb bcszélyeknek, elbeszéléseknek hírlapokban lenyomása, mert a közönséges újságok nem önálló irói művek és nem tartoznak az e szakaszban felemlített gyűjteményes müvek közzé ; mert továbbá, ha idegen kisebb dolgozatok hírlapokba lenyomatnának, ez nem lenne uj szellemi termék, hanem csak gépi többszörözése az eredetinek, vagyis szerzői jogbitorlás.

A törvény azon intézkedésből, hogy egyházi, iskolai, oktatási