Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
52 határozását a törvény nélkülözi abból az indokból, hogy az idézetnek quantitativ meghatározása nem vezet czélhoz és többet árthat mint használhat ; miből az következik, hogy minden előforduló kétséges esetben a bíróság feladata — szükség esetében a szakértő bizottság véleményének meghallgatás^, után — meghatározni, hogy az idézet oly terjedelmű-e, a mely a törvénynek megfelel, vagy már részbeni bitorlásnak tekinthető. E meghatározásnál irányadóul leginkább az szolgálhat, hogy az idézet a régi írói mű lényegesebb az olvasó közönséget leginkább érdeklő részét foglalja-e magában el annyira, hogy a régi művet már megszerezni sem kell. Az 1846. évi osztrák: törvény e tekintetben határozott intézkedést tartalmaz és egy nyomtatott ivre terjedő szöveget enged bármely műből szabadon lenyomatni, de ez az egy Ívnyi idézet némely esetekben valódi sérelem lehet az eredeti mű szerzőjére, más esetekben pedig túlságosan megnehezítheti valamely tudományos kérdés kifejtését vagy bírálását. Mert nem az átvett sorok száma tesz valamely utánnyomást bitorlássá, hanem az utánnyo- matónak czélja és eljárása. A ki például egy anthológiát állit ösz- sze pusztán nyerészkedő czélból, lenyomat abba egy-egy ivet minden jelesebb költő műveiből, vagy egy szerkesztő, a ki egy költőnek minden versét egyenként, de következetesen után nyomat, bár egyszerre soha többet egy Ívnél, bizonyára jobban sértené a szerző jogát, mint az a tudós, a ki egy tudományos munkából elemezés, bírálat vagy tovább fejtés végett egy önálló tudományos műbe két három ivet átvenne. A megengedett egy iv némely esetekben igen sok, más esetekben igen kevés lehet és minden eleve megvont határvonal megkötvén a biró kezét, ez által csak a visz- szaélésnek nyujtatnék tér. A biró azonban minden egyes esetben biztosan fog Ítélhetni, ha szem előtt tartja, hogy a törvénynek fő czélja : védeni minden irói munkásságot s meg torolni annak haszonleső sértéseit.1) A törvény azt is kimondja, hogy csak már megjelent irói- müvek egyes helyeit vagy kisebb részét szabad szószerint idézni ; miből következik, hogy meg nem jelent kéziratból idézni nem lehet; mi indokát leginkább abban találja, hogy az olyan kézira1) Törvény indokolása 18. lap.
