Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
44 gyárrá lefordítható, inig a magyar kiadás a szerző egész életében sőt annak halála után még 50 évig nem többszörözhető. Hogy ilyen esetben fordítás vagy utánnyomás, jogosulatlan többszörözés forog-e fen, nagyon nehezen dönthető el, ez azonban a jogviszony elvi felfogásán nem változtat. A 3. ponthoz. A törvény a fordítást — eltekintve a 7. §. 1. és 2. pontjától — általában nem mondja szerzői jogbitorlásnak ; de fcljogositja a szerzőt, hogy műve megjelenésekor a fordítási jogot magának fen tarthassa. A szerző azonban ezt úgy értheti el : ha aj a fordítási jogot az eredeti mű czimlapján vagy elején magának világosan fentartotta; b) ha a fordítás meghatározott idő alatt megjelenik ; e) ha a fordítás beiktatás végett idejében bejelentetett. A fentartás szövegezésére nézve a törvény világosan rendeli, hogy a szerző a fordítási jogot tartsa fen magának ; nem tekinthető tehát elegendőnek, ha a szerző azt jegyzi a mű czim lapjára — a mi többször olvasható — hogy minden jogok fentartvák vagy fentar- tatnak ; mert a törvény határozottan kifejeztetni kívánja, hogy a fordítási jog tartassák fen, miután a többi jogokat, melyeket a törvény a szerző részére biztosit, fentartani úgy sem szükséges. A fentartás szövegében nem szükséges kijelölni azon nyelveket, melyekre nézve a szerző fordítási jogát fentartja, mert a mű megjelenésekor sok esetben a szerző nem is határozhatja meg, melyik nyelvre fogja művét lefordítani, miután az attól függ, hogy az olvasó közönség, hogy fogadja a művet, s igy a szerző — hogy jogát minél nagyobb terjedelemben biztosítsa, — kénytelen lenne a fentartás szövegében több nyelveket felsorolni, a mit a törvény nem kíván ugyan, de ha a szerző jónak vagy szükségesnek tartja kijelölni a nyelveket, ezeket a fentartás szövegébe megjelölni tartozik és a védelem azon nyelvek tekintetében megszűnik, melyekre a fordítás az első év alatt meg nem kezdetett. Megjegyzendő még itt, hogy ha a fentartás csak bizonyos nyelvekre szól, azon nyelvekre, melyekre a fentartás nem szól, azonnal le is fordítható. A fordítási idő minden esetben a megjelenés évét követő év első napjától számittatik. A fentartásnák a mű első kiadásának czimlapján vagy elején kell lenni, nem pedig az előszóban vagy bevezetésben ; a mű elején olyan irodalmi termékeknél, melyeknek czim lapja nincs, mint például szépirodalmi lapokban megjelenő beszédeknél ; ezeknél a fentartás a czim felírás után jegyeztetik, vagy
