Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
27 jogbitorlásának. Eme intézkedés által egy uj, a törvény 24. §.-ában megállapított büntetés alá eső vétség állapíttatott meg és a szerzői jogbitorlás tényálladéka minden esetben ki van zárva ott, a hol a megjelent műnek egyes helyei vagy kisebb részei vétetnek át. Az idézett 9 szakasznak ez a kitétele: „a mű kisebb részeinek szószerinti idézése“ majdnem lehetetlenné teszi a szerzői jogbitorlás tény- álladékának megállapítását az esetben, ha a részbeni többszörözés a többszöröző szellemi tevékenysége folytán keletkezett toldások mellett történik ; szerzői jogbitorlásról tehát csak az esetben lehet szó, ha az idegen mű töredéke az utánnyomó saját toldása nélkül mint önálló írói mű adatik ki, ez esetben létezik egyszerű részben többszörözés. Ugyanez áll akkor is, ha egy idegen mű rövidített kivonatban közöltetik. Ha kritikai értekezésekben, ismertetésekben a mű megbirálhatása czéljából annak töredékei, kivonatai közöltetnek, az ilyen idézés a részbeni többszörözés által elkövetett szerzői jogbitorlás vétségének tényálladékát kizárja, tekintet nélkül arra : hogy a kritika a mű terjedését és vagyonjogi hasznát előmozdiIja-e vagy nem. Ha azonban az utánnyomás, többszörözés, kritikai értekezés, ismertetés színe alá rejtőzik és az idegen mű tartalma előadás alakjában irodalmilagkizsákmányoltatik, ez esetben a jogbitorlás tényálladéka létezik.1) 6. A szerzői jog bitorlásának tényálladékához végre megki- vántatik. hogy a többszörözés a jogosult beleegyezése nélkül történjék. Ha a jogosulatlan többszörözéssel vádolt azt állítja, hogy az utánnyomás a jogosított beleegyezésével történt, ezt bizonyítani is köteles; mert az ilyen beleegyezés nem vélelmezhető, sőt idegen irói műnek gépi többszörözése a szerzői jog megsértésének tekintendő, s az, a ki azt állítja, hogy a többszörözéshez joga volt és a jogosult beleegyezésével cselekedett, bizonyítani köteles. *) *) Dr. Klostermann R. Das Urheberrecht an Schriften und Kunstwerken 211. lap. Ugyanitt következő esetet közöl az említett szerző. Steffan gyógyszerész 1842. évben »die Toilettenseifen-Fabrikation auf kaltem Wege« czimü müvet adott ki. A berlini Gewerbe, Industrie und Handelsblatt 5 kötetének 1—5. számaiban ezen kis műnek 21—25. lapján foglalt 11—19. §§.-ait rövid ajánlás mellett kinyomatta. Az irodalmi szakértői bizottság 1843. év December 27. kelt véleményében, elvetette azt a nézetet, hogy ez esetben az idegen mű egyes helyeinek szószerinti idézésé forogna fen. valamint azt a nézetet is, hogy a mű kisebb része ajánlás czéljából vétetett fel a lapba és a részbeni többszörözés vétségének tényálladékát bebizonyitottnak mondta ki.
