Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
28 A többszörözéshez beleegyezést a jogosultnak kell adni. Hogy jogosultnak a szerző vagy kiadó, vagy mindkettő tekintendő-e? az egyes esetek minőségétől függ. Jogosultnak tekintendő mindenki, kinek szerzői vagy kiadói joga az utánnyomás által megsértetett vagy veszélyeztetve van és a többszörözéshez mindezek beleegyezése megszerzendő ; igy például ha valamely irói mű többszörözéséhez a szerző és kiadó beleegyezése kívántatik, a többszöröző azonban csak az egyik beleegyezését bírja, az esetben a többszörözés a szerzői jogbitorlásának tényálladékát magában hordja. A beleegyezés adható szóval vagy Írásban, mert a törvény a beleegyezés nyilvánítását különös alakszerűségekhez nem köti. 7. A szerzői jogbitorlása vétségének megállapításánál felmerülhet az a kérdés is, váljon egy idegen nyelven irt irói miinek vagy ennek egyes vagy egyrészének átvétele szerzői jog bitorlást képez-e? Az általános jogelvek szerént és eltekintve a tételesjog szabályaitól, azt kellene mondani, hogy igen is szerzői jogbitorlást képez. De mert a tételes törvény hatálya csak bizonyos területre terjed és védelmet is csak erre a területre biztosit ; ebből önként következik, hogy a szerzői jog csak azon nyelv térkörére terjed, melyen a szerző művét közzétette. Kitűnik ez a törvény 79. §.-ából is, mely azt mondja, hogy külföldiek műveire ezen törvény nem alkalmazandó ; külföldi írói művek csak annyiban részesülnek védelemben, mennyiben ezt külföldiek részére az idézett törvény szakasz vagy nemzetközi szerződések biztosítják. Más kérdés azonban az, hogy a magyar nyelven megjelent műnek más nyelven az ország területén belül történt közzététele képez-e szerzői jogbitorlást? Erre hasonlóul azt kell mondanunk, hogy nem — ki- vévén, ha a törvény 7. §.-ában előirt esetek egyike forog fen, de akkor már nem az irói mű gépi többszörözésének vétségéről, hanem az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordításának vétségéről lehet szó, a mi a kérdés érdemére nézve lényeges különbség. 8. A gépi többszörözés alatt, melyet a törvény 5. §.-a a szerzői jogbitorlás tényálladékára nézve megállapít, oly eljárást kell érteni, mely külső eszközök alkalmazása mellett lehetségessé teszi, egész művek vagy azok egyes ivei egyszerre többszöröztessenek és hogy a nagyobb számú példányok előállítására állandó készülékül használható legyen. Az ilyetén többszörözés legkiválóbb példája a
