Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
16 szüleményéért. A szerkesztő szerzői joga természetesen csak az általa alkotott egységre terjed, vagyis a műre, mint egészre és nem annak egyes adalékaira, mert a 2. §. második bekezdése szerint az egyes irodalmi adalékokra a szerzői jog azoknak szerzőit illeti. A második csoportba sorozott gyűjteményes művek, mint egységes egészek nem részesülnek védelemben, hanem csak az egyes adalékok védetnek : (9. §. 2. pont) mert a törvény csak a szerzői tevékenységet védi ; a kiadó vagy szerkesztő pedig az által, hogy az egyes adalékokat megrostálja, rendezi és egymás után kinyomatja, szerzői tevékenységet nem fejt ki, és a védelmet maga részére igénybe nem is viheti. A harmadik csoportba sorozott gyűjteményes műveknél, melyek meg nem jelent és a törvény védelme alatt nem álló iratokból, adalékokból — közvagyoni képező iratokból — állíttatnak össze, védelemben részesülnek akkor is, ha az egyes részek minden hozzáadás és tervszerű rendezés nélkül — sorozvák — természetesen csakis mint gyűjtemények, nem pedig mint közvagyonként jelentkező egyes alkatrészek. Az ilyen gyűjteményes müvek védelmének indokolására elegendő a szerkesztés, habár ez a szerkesztő személyében más előkészítő tevékenységet nem is igényelt, mint a mi közönségesen a kézirat olvashatóvá tételénél, kibetűzésénél, átírásánál előfordulni szokott; az előkészítő tevékenység azonban valóságos kiadás nélkül a szerkesztő jogát meg nem állapítja.1) 2. A 2. szakasz második bekezdése szerint az egyes irodalmi adalékokra nézve a szerzői jog azoknak szerzőit illeti: ennek az intézkedésnek czélja az volt, hogy a szerkesztő szerzői jogának meghatározott határt szabjon. A szerkesztő — mint már fentebb mondva volt — szerzői jogot maga részére annyiban vehet igénybe, mennyiben alkotó szellemi tevékenységének eredménye volt, vagyis az egyes adalékokat egyességes szerves egészszé fűzte össze, s ez által az önálló irói müvet alkotott. Az egyes adalékokra azonban szerzői joga nincs; mert az egyes adalékok keletkezésüket nem a gyűjteményes mű szerkesztőjének, hanem az adalékok szerzőinek köszönhetik és ezért csakis ezeket illeti meg a szerzői jog az egyes adalékokra és csak ezek jogositvák a bírói közbenjárás igénybe x) Az ineditákat illetőleg alább a 6. §. d) jegyzetében.
