Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 2. A m. kir. igazságügy-miniszternek 1686. számu rendelete a szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk értelmében követendő eljárás tárgyában

annyiban lehetne befolyása, hogy az utánnyomás — mennyiben az csak az első kiadásban fedeztetnék fel — csak részbeni utánnyomásnak mondathatnék ki. Mert miután bizonyos számú füzetek a beismerés szerint csak ugyan kiadattak — nem csak — mint a panaszlott vétetni kívánná — az utánnyomás büntetlen kísérlete, hanem befejezett utánnyomás — szerzői jogbitorlás — kétségtelenül jelentkezik. Annak kinyomozása, hogy a második többszörözésnél az első nyomtatás ivei felhasználtattak-e, szintén nem lényeges, valamint az sem, váljon az elsőnyomtatatás könyvkereskedői forgalomba volt-e, a mi különben a bizottság elbírálása alá nem is tartozik. A dolog különben magában véve azért bir fontossággal, hogy a második kiadásban eszközölt változtatások látszólag, de a beismerés szerint is azért történtek, hogy az újabb műnek a régibb mű pontosan egyező helyei az előbbiből eltávolitassanak ; a miért a szakértő bizottság véleményére lényegesen döntő az, váljon az újabb munka első vagy nyomtatása használtatott-e alapul. De hogy az előbbinek kellett alapul szolgálni, a dolog állása szerint sem lehet kétséges, még ha a megkereső törvényszék a szerzői jogbitorlás kérdését határozottan nem a panaszló által előbb kibocsátott példányra, vagyis az első nyomtatásra alapította volna.

Ezek után az összehasonlítás végett bemutatott művek anyagi vizsgálata megkezdhető lévén, mindenek előtt arra kell tekintettel lenni, hogy mind a két mű lényileg azon czélra és azon közönség számára készült és az a mit panaszlott az ellenébe felhoz, nem egyéb üres kifogásoknál. Valósággal a panaszló azon állítása sem indokolt, hogy az „Epistel és Evangeliumbuch“ nem más mint gépi többszörözése a „Kirchenjahrnak“ a panaszlott azon kifogása ellenében, hogy a két könyv czélja különböző és a „Kirchenjahr“ inkább egyházi személyeknek van szánva. Mind két könyv czélja a czimlapon világosan és egyszerűen akként van kifejezve „ein Hausbuch zur Belehrung und Erbauung für Chatholische kristen.“

A két mű terve és elrendezése nem teljesen egyezik meg egymással és még az újabb munkában megtartott elrendezésére és a régibb mű sorrendjére sem lehet kimondani, hogy egyenlők; mind a mellett is a két mű tervének és elrendezésének feltűnő rokonsága félre nem ismerhető. Mind a két műben az ünnepnapok és vasárnapok ugyan azon rendben következnek és minden napnál ugyanazon szentirási szöveg és hasonszerü kibővítések vannak ; az