Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
203 Ha a kiadó az 519. és 522. §§.-ban megállapított kötelezettségeit nem teljesiti vagyis az átvett munka többszörözését és forgalomba helyezését illetőleg uj kiadás eszközlését saját hibájából elmulasztja, szerződésszegőnek tekintendő, ki ellen az egyenlőség elvének megfelelőleg a szerző ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja, melyek a kiadó részére a késedelmes szerző ellenében biztositvák, vagyis a szerző tetszése szerint a szerződés teljesítését — a munka többszörözését és forgalomba helyezését — és a késedelemből eredő kár megtérítését vagy a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet^ vagy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. 524. §. A kiadó, ha a szerző egyes munkáinak kiadására jogot nyert, e munkák összkiadásának eszközlésére feljogosítottnak nem tekintetik. Ha a szerző munkáinak összkiadását engedi át, a kiadó nem nyer jogot arra, hogy az egyes munkákat vagy azok részeit külön kiadhassa. A törvény azért tartotta szükségesnek megállapítani a kiadó jogait azokban az esetekben, ha a munka mint egyes munka vagy pedig mint össz-kiadásnak engedtetik át, mert a munka forgalomba helyezésére, annak kelendőségére nagy befolyással van, hogy az mint egyes munka vagy pedig mint része az össz-kiadásnak jelenik meg. A kiadó jogait a törvény mindegyik esetben arra szorítja, mire ez a szerződés kétségtelen tartalma szerint igényt formálhat; megtagadja a kiadótól a jogot, hogy egyes munkákból össz-kiadást és az össz-kiadásból külön kiadást rendezhessen, feltéve, hogy erre a szerzőtől egyenesen feljogosítva nem lett. 525. §. Tiszteletdijt a szerző csak akkor követelhet a kiadótól, ha ilyen nyíltan vagy hallgatag kiköttetelt. A tiszteletdij hallgatag kikötöttnek akkor tekintetik, ha a körülmények szerint
