Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
a munka átengedése csak tlszteletdij mellett vott feltehető. A tiszteletdijt ily esetben, a körülményekhez képest, szakértők meghallgatása mellett, a bíróság állapítja meg. Ugyanez történik akkor is, ha a tiszteletdij közelebbi meghatározás nélkül átalában köttetik ki. A tiszteletdij nem képezi a kiadói ügyletnek oly lényeges részét, hogy e nélkül az ügylet érvényesen létre ne jöhetne; ezért a törvény a szerzőt tiszteletdij követelésére csak akkor jogosítja fel, ha ilyen akár nyíltan akár hallgatag kiköttetett. A tiszteletdij hallgatag kikötöttnek akkor tekintetik, ha a körülmények szerint a munka átengedése tiszteletdij mellett volt feltehető. Ilyen egyik eset az: ha a kiadó valamely művet megrendelt; mert kétségen kivűl áll, hogy az a könyvkereskedő, ki egy irói mű megírásával vagy egy képzőművészeti mű elkészítésével valakit megbíz a végből, hogy azokat kiadja, ezért a szerzőnek tiszteletdijt adni tartozik még akkor is, ha az kikötve nem volt. Ez a kötelezettség azonban nem a kiadói szerződésből származik, hanem az attól lényegesen különbőzé munka elkészítésére vonatkozó szerződésből. Ez a megkülönböztetés indokolhatja a ki nem kötött tiszteletdij követelését, mert a munka elkészítésére vonatkozó szerződésnek a szerző teljesítésével szemben a megrendelő viszon teljesítésének kell állani. Az, hogy a törvény meghatározza, hogy a tiszteletdij mikor tekinthető hallgatag kikötöttnek, nem zárja ki, hogy a hallgatagos kikötést más körülményekből jogosan következtetni ne lekessen. Ilyen eset például az, ha valamely időszaki műhöz adalékok szolgálta- tandók, melyekért a kiadó hirdetményileg bizonyos tiszteletdijat iv vagy sorok száma után igér; mert ez esetben az adalék puszta beküldéséből és elfogadásából előleges megállapodás nélkül is lehet következtetni, hogy a szerződő felek a hirdetésben foglalt tiszteletdijat követelni és teljesíteni szándékoztak. Kétségesebb azonban az a kérdés: hogy a mennyiségileg meg nem határozott tiszteletdij kötelezésének jogi hatálya van-e ? A felelet erre csak az lehet, hogy igenis van jogi hatálya; mert ha valaki valamely munkát megrendel, azt kell feltenni, hogy az illendő munkabérbe is beleegyezett; az tehát, hogy a tiszteletdij meghatározva nem lett, a különbén törvényszerűen létrejött megrendelést hatálytalanná nem
