Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 6. Fejezet. Fényképek
181 fényképészetet, hanem minden olyan technikai előállítást is kell érteni, mely világosság segélyével eszközöltetik, például: a heliog- raphia, pyrographia, a fényképészeti kő és éreznyomat, a chromo- litographia stb. A jogvédelem első sorban az eredeti felvételt készitőjét illeti. Ez a jog épen úgy, mint az irói és képzőművészeti művek szerzői joga átruházható, még pedig szerződés vagy halálesetre tett intézkedés által, ha ilyen intézkedés nincs, a szerző joga az eredeti felvételt készítőjének örököseire száll. (§. 3. 75. §.) A fényképészeti müveknek védelme — eltekintve az idő és területi korlátoktól, — ahoz a feltételhez van kötve: hogy az eredeti felvétel szerzőjének vagy kiadójának neve vagy ezége és lakhelye is az első megjelenés naptári éve a felvétel jogosult levonásainak vagy utánképzéseinek minden példányán kitüntetve legyen. Ezek az alaki kellékek azért szükségesek, mert ezek nélkül — tekintve a fényképek nagy számára — nem lehetne megállapítani, hogy ki a jogosított, kinek beleegyezése az utánképzéshez szükséges és kizárólagos joga, mely időre terjed. Fényképek az iktató-könyvbe be nem jegyezhetők. 70. §. A jelen törvény által biztosított védelem, a fényképészeti mű szerzőjét vagy annak jogutódát öt évig illeti azon naptári év lefolyásától számitva, a melyben a fényképészeti felvétel jogosult levonata vagy utánképzése először megjelent. Ha a levonat vagy az utánképzés nem adatott ki : az öt évi határidő azon naptári év lefolyásától számittatik, a melyben az eredeti fényképészeti felvétel történt. A több kötetben megjelenő művek fényképeire a 16. §. renkelkezései alkalmazandók. A védelem tartama fényképeknél természetesen rövidebb mint a képzőművészet alkotásainál, vagyis öt esztendő. Ez a védelmi idő
