Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
174 megrendelésénél. Ez az intézkedés indokát abban találja, hogy arcz- képek és szoborképmások megrendelésénél a megrendelőnek kétségbe nem vonható joga van arra és személyes érdekében áll az, hogy arczhépe akarata ellenére nyilvánosság elé ne kerüljön ; miből önként következik: hogy a törvény a megrendelő alatt az arezhé- pezettet kivánta érteni és hogy a művész a megrendelt müvet sem az átadás előtt, sem a megrendelőnek lett átadása után a megrendelő akarata ellenére nincs joga többszöröztetni, habár kétségtelen, hogy a megrendelésből és arczképezés végett ülésből a megrendelő vagy arczképezett részére szerzői jog nem származik és hogy az arczkép tulajdonának átszármazása sem magyarázható úgy, hogy az által a megrendelő a szerzői jogot is megszerzi. De felmerülhet az az eset is, hogy valaki más arczképét rendeli meg. Kérdés már most: hit fog megilletni az utánhépzés joga: a megrendelőt-e vagxj az arczhépezettet? E kérdés megfejtésére két különböző eset bírhat befolyással, az t. i. hogy a megrendelő az arczképezett beleegyezésével rendelte-e meg az arczképét, vagy annak akarata ellenére. Ha az arczhépezett beleegyezett abba, hogy egy harmadik személy rendelje meg az ő arczképét és maga részére az utánképzés jogát fen nem tartotta, ez a beleegyezés lemondásnak tekinthető, a megrendelő leend jogosított az utánképzésre; ha azonban a megrendelés az arczképezett akarata ellenére és beleegyezése nélkül történt, maga a jogosulatlan megrendelés az utánképzés jogát a megrendelő részére nem biztosíthatja ; mert az arcz- hépezettnek van kétségtelen joga határozni a felett, hogy arczképe nyilvánosság elé kerüljön-e vagy sem, s igy azon jogának is meg kell lenni, hogy arczképének utánképzése iránt is határozhasson. A tulajdonost az utánhépzés joga meg nem illeti ugyan, mind emellett is tényleg jöhet olyan helyzetbe, hogy az utánképzést megakadályozza vagy legalább megnehezítse; mert testi dolgok tulajdonában benfoglaltatik az a jogosultság, hogy mást annak birásától kizárhasson. Ez a kizárási jogosultság megakadályozhatja a szerzőt megillető utánképzés jogának gyakorlását. Mind emellett is a törvényhozás nem érezte magát indíttatva arra, hogy a szerzői jog előnyére tulajdon korlátozást állapítson meg, sőt ellenkezőleg kimondja: hogy a tulajdonos nem köteles a művet a szerzőnek vagy jogutódának utánképzés végett átengedni; ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szerző vagy jogutóda a mű tulajdonának
