Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
175 elidegenítése előtt vagy alkalmával a mű szerzőjével egyezségre ne léphessen, illetőleg fenne tarthassa vagy ki ne köthesse az elidegenített eredeti műnek utánképzés végetti átengedését. 65. §. Egyebekben a jelen törvény 3., továbbá 11—44. §§.-ai a képzőművészet alkotásaira, illetőleg azok szerzőire és az ilyen műveknek időszaki vagy gyűjteményes kiadásaira is megfelelően alkalmazandók. A már közzétett művekre nézve a védelem a 13. §. értelmében ahhoz képest határoztatik meg, hogy a szerző neve a művön ki volt-e téve vagy sem; illetőleg, hogy e hiány beiktatás által pótoltatott-e vagy sem. A képzőművészet alkotásai átruházására, öröklésére a törvény 3. §.-a, a szerzői jog tartamára a törvény 11. egész 18. §§.-ai, a büntetésekre a törvény 19. egész 24. §§.-ai, az eljárásra a 25. egész 35. §§.-ai, az elévülésre a törvény 36. egész 41. §§.-ai, és a beiktatásra a törvény 42. egész 44. §§-aiban foglalt intézkedések és az azokra vonatkozó jegyzetek megfelelően alkalmazandók. 66. §. Az építészeti művekre, iparkészitményekre és az ipar- készitményeken alkalmazott képzőművészeti alkotásokra a jelen törvény intézkedései nem alkalmazhatók. A iparkészitményék ugyan olyan technikai eszközök által állíttathatnak elő mint a képzőművészet alkotásai. Azonban az iparkészitmények lényegük és rendeltetésüknél fogva más osztályba jönnek, miután azok külső anyagi használatra szolgálnak, mig ellenkezőleg a művészetnek lényegileg äesthetikai leábrázolás a czélja és egyedül äesthetikai felfogást testesít meg; iparkészitmények tehát — készíttettek légyen még oly művészileg is — csak mint anyagi dolgok jönnek tekintetbe, s mint ilyenek külön szabályok által védetnek.
