Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
173 lalhatja magában az ntánképzés megengedését vagy épen a szerzői jog átruházását, ha abban ily értelmű cselekvény világosan felismerhető. De a szerzői jognak az eredeti tulajdonával egybekötése igen összebonyolitaná a dolgot, például: ha egy kép több kézen megfordult és azt minden tulajdonos többszöröztette volna, mi történnék akkor? Ha tehát az e.iedeti képzőművészeti mű tulajdo- nánek elidegenítésében a szerzői jog és az utánképzés kizárólagosságának átruházása ben nem foglaltatik, ez esetben az elidegenített mű bármikori tulajdonosa sem lehet jogosított, az utánkép- zésre. És ha az eredeti mű elidegenítője az utánképzés jogát át nem ruházta; az utánképzés joga a kizárólagosság minden jog következményeivel az elidegitöé marad még pedig azon joggal, hogy minden harmadikat —- tehát az eredeti megszerzőjét is — az utánképzéstől kizárhat. Ezen alaptételtől a törvény az arczképekre és szobor képmásokra nézve tér el. Azt mondja ugyanis a törvény, hogy a megrendelt arczképeknél és szobor képmásoknál az utánképzés joga a megrendelőt illeti. Megrendelő általában az, a ki a művészt bizonyos mű előállitásával megbízza. Maga ez a cselekmény a megrendelő részére eredeti szerzői jogot meg nem állapit ugyan, de átszármaztatott szerzői jogot mint jogutód szerezhet, ha t. i. a szerző szerzői jogát a megrendelőre ruházza át. A szerző és megrendelő köthetnek olyan szerződést, mely szerint az előbbi szerzői jogát korlátlanul vagy bizonyos korlátozással a megrendelőnek átengedi; az a kérdés tehát: hogy a megrendelés és a képzőművészeti műnek a megrendelésnek megfelelöleg eszközlött szálitása folytán a szerzői jog átszáll-e a megrendelőre? mindég a megrendelő és a szerző közt fenálló szerződési viszony alapján dönthető el; ha például egy kiadó bizonyos műhöz egy rézmetszést rendelt, kétség esetében azt kell tartani, hogy a szerződő felek szándéka oda irányult, hogy ezen rézmetszésre mint azon műnek kiegészítő részére a teljes szerzői jogot a kiadó szerezze meg. Ha a megrendelés lényegileg odairányult, hogy egy alkotandó képzőművészeti mű a megrendelőé legyen, a megrendelés nem vonatkozhatik az utánképzés jogára, hanem csak arra, hogy a szállított képzőművészeti mű mint testi dolog a megrendelő tulajdonává váljék. Csak egy esetben engedi meg a törvény, hogy az utánképzés joga a megrendelőre szálljon át, t. i. arczkép és szobor képmás
