Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
168 3. A törvény nem tekinti szerzői jogbitorlásnak az utczákon, köztereken és más hasonló nyilvános helyeken maradandólag felállított müvek utánképzését más münemben. Ennek az intézkedésnek alapját azon vélelmezett feltevés képezi, hogy a nyilvánosan felállított mû szerzői jogáról a szerző hallgatag lemondott ; valósággal azonban ennek az intézkedésnek alapja a nyilvánosan maradandólag felállított müveknek rendeltetése, illetőleg azaz ellenmondás, mely a szándékolt és az egész közönségre számított hatás és a többszörözési jog kizárólagossága közt létezik, mely az ilyen művek utánképzésének felszabadítására vezet.1) Nyilvános helyeken felállított müvek alatt csak a szobormüvek értendők és csak ezek tárgyai a szabad utánképzésnek ; ellenben a házak külső oldalán található képek szabad utánképzésnek nem tárgyai. Az, hogy az emlékmű magán tulajdon, vagy az állam avagy a község, város vagy törvényhatóság tulajdona, — teljesen közönbös. Azon kérdés megfejtésének, hogy valamely képzőművészeti mü a törvény 62. §-ának 3. pontja alá esik-e? irányadó ismérve egyrészt a rendeltetés nyilvánossága, másrészt az általános hozzáférhetőség. Az, hogy a szerző vagy egy jogutód, vagy ez utóbbi a szerző beleegyezésével vagy a nélkül eszközölte a nyilvános felállítást, épen úgy nem vehető tekintetbe, mint a többszörözési jognak a mű maradandó felállítása előtt vagy alkalmával nyilvánított netaláni fentartása; magától értetődik azonban, hogy a jogutód által eszközölt szerződés ellenes felállítás a szerző részére kártérítési igényt állapit meg. 4. Végre a törvény nem tekinti szerzői jogbitorlásnak egyes művek utánképzését csupán a szöveg értelmezése végett, a czél által indokolható terjedelemben olyan munkába, mely lényegénél fogva önálló műnek tekintendő. Ez az intézkedés, mely a törvény 9. §-ában felállított elveknek, teljesen megfelel, az irodalom érdekében volt szükséges; mert ha a művész egy képzőművészeti művet, mint egy irói mű alkatrészét közzéteszi, ez az irodalmi tartalommal létesített egyesítés még nem foglalja magában a képzőművészeti mű szerzői jogáról lemondást, még hirlopok és folyóiratoknál sem, melyekből egyes közleményeket és igy a folyóiratokban, megjelent képeket is utánképezni lehet. A törvény egyes művek utánx) Mandry id. műnk. 256. lap.
