Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

166

ha az egyik a festményt lemásolja, a másik ennek alapján a rézmetszetet elkészíti és mindketten a vállalatot közös számlára létesítik.1)

6. Az utánképzéstől különbözik az utánzás. Az előbbi az utánképzett mű művészi tartalmát adja vissza, mig az utánzás a művésznek vagy egyes művei technikájára, leábrázolás módjára, vagy modorára szoritkozhatik, Továbbá a művész felfogása utánozott- nak tűnhetik fel, például: egy történelmi képből a vezér vagy a csapat ruházata, fegyverzete, egy tájképből a világositás, egy állatcsoportból az állatnemek. Ilyen és hasonló esetekben lehet ugyan szó tágabb értelembeli utánképzésről, de nem olyanról, melyet a törvény mint a szerzői jogsértést tilt; mert az ilyen utánzás nem lényeges tartalma szerint megújítása az utánzott műnek.

A szerző és kiadó által képzőművészet alkotásain elkövethető szerzői jogbitorlásra nézve (4. és 5. pont) teljesen alkalmazhatók, fentebb a 6. §. 3. és 4. pontjaira vonatkozó jegyzetek.

62. §.

Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának :

1. az olyan szabad feldolgozás, mely által az eredeti műtől különböző uj mű állittatik elő ;

2. az egyes másolatok, melyek nem árúba bocsátás czél- jából készültek. Az ilyen másolatoknál azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét, vagy nevének kezdőbetűit használni, a 19. §.-ban megállapított büntetés terhe alatt tilos ;

3. az utczákon, köztereken és más hasonló nyilvános helyeken maradandólag felállított művek utánképzése más műnemben ;

4. Az egyes művek utánképzésének csupán a szöveg értelmezése végett a czél által indokolható korlátolt terjedelemben felvétele oly munkába, mely lényegénél fogva önálló irói műnek tekintendő.

b Klostermann id. műnk. 2M. 1.