Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

4. A képzőművészeti mű alkotásainál közreműködhetnek még segédek, munkások vagyis olyan személyek, kik nem saját művöknek előállításán működnek, hanem másokat műveik létesitésénél gyámolitanak ; az ilyes közreműködés szerzőtársi viszonyt és a segéd részére a műre nézve szerzői jogot meg nem állapit.

Képzőművészet alkotásainál szerepelhet olyan személy is, a ki a művészt egy mű előállításával megbízza, a megrendelő.

A megrendelőt a megrendelt műre általában eredeti szerzői jog meg nem illeti, hanem az alkotó művész szerzői jogát reáruházhatja, ha t. i. köztük oly szerződés jön létre, mely szerint a szerzői jogot korlátlanul vagy bizonyos korlátozás mellett a megrendelőnek engedi át.

5. Képzőművészet alkotásainál esetleg kiadó is szerepelhet, ha a kiadás tárgyát metszések képezik ; mert képeknél, szokroknál, kiadásról szó nem lehet, miután az ilyen műveket előbb utánké- pezni kell, és csak ezután lehet az utánképzést kiadni. A kiadó az eredeti műre szerzői joggal csak akkor bir, ha az eredeti műnek ő a szerzője, vagy ha az eredeti műre a szerzői jogot átruházás utján megszerzi. Az utánképzés, ha törvényes utón és más törvényes módon eszközöltetik, szerzői jogtárgya szintén lehet.

A szerkesztő, illetőleg az a kiadó, a ki egyes képzőművészeti művekből gyűjteményes müvet állít össze, a gyűjteményes műre, mint egységes egészre szerzői joggal bir ; de az egyes művészeti adalékokra a szerzői jog a szerzőt illeti — kivéve, ha a mű már közvagyonná vált, vagy a szerkesztő azt magára átruházhatta. Ilyen esetek inkább az irói műveknél fordulnak elő, de képző művészet alkotásainak sem kizárvák; például képes újságoknál vagy több művész műveiből összeállított képesmüveknél.

6. Az utánképzéstol lényegesen különbözik a feldolgozás, mennyiben idegen mű feldolgozása alatt azon művészi tevékenységet kell érteni, melyei valamely művet vévén alapul, változtatás, elhagyás, hozzáadás vagy részben átalakítás által egy uj képző- művészeti mű létesittetik.

Feldolgozás tehát csak,akkor létezik, ha a feldolgozó saját művészi tevékenysége által egy a felhasznált műtől lényegileg különböző uj müvet alkotott, melyre a feldolgozó eredeti szerzői joggal bir; e mellett a felhasznált műre az azt alkotó szerzőnek szerzői joga is fenállhat. Az eredeti mű és a feldolgozott wűcsak