Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

163

a jogosított beleegyezésével utánképezhető. Ha vitássá válik, hogy valamely mű feldolgozás vagy nem önálló utánképzés, az iránt a bíróság szakértők meghallgatása után saját belátása szerint határoz; ha a mű egyszerű utánképzésnek mondatik ki, csak ezután merülhet fel az a kérdés váljon az utánképsés idegen szerzői jogot sért-e vagy nem.

61. §.

A képzőművészet alkotásainak utánképzése, ha az terjesztési szándékkal és a jogosult beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik.

Az utánképzés a szerzői jog bitorlásának tekintendő akkor is :

1. ha az eredeti más műfajban vagy más műnemben utánoztatik ;

2. ha az utánképzés nem közvetlenül az eredeti után, hanem annak valamely utánzása nyomán készült ;

3. ha a képzőművészet valamely alkotása az épitészet, ipar, vagy kézműipar alkotásain utánoztatik;

4. az olyan kiadás, melyet a szerző vagy kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére eszközöl;

5. a műnek több példányban kiállítása, mint a mennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van.

1. A tárgy, mely jogosulatlanul utánképezhető, a képzőművészeti mű, vagyis olyan műkészitmény, mely általában nem csak hogy szerzői jogképes tárgyak neméhez tartozik, hanem valósággal tárgya is egy kizárólagos jognak, tekintet nélkül arra : hogy ez a jog a szerzőt illeti-e vagy az már másra átraháztatott.

Jogosulatlan utánképzés elkövethető már megjelent műveken vagy még közzé nem tett termékek kiadása által, tekintet nélkül arra : hogy a szerző azt közzétenni szándékozott-e vagy nem.

Olyan cselekménynek, mely a képzőművészet alkotásainak