Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 3. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés-színművek nyilvános előadása
157 hogy jogosulatlan előadásnál épen úgy büntetendők a részesek mint a szerzői jogbitorlás vétségénél. Ilyen részesek lehetnek az előadásnál közreműködő színészek, művészek, énekesnők, zenészek feltéve : hogy tudomásuk volt arról, hogy az előadás jogosulatlan. A részesek büntetése és kártéritéci kötelezettsége az általános jogi elvek szerint Ítélendő meg. (20. §. és jegyzetei.) Az 57. szakasz arra nézve sem tartalmaz intézkedést, hogy a jogosulatlan előadás megkísérlése büntetendő-e ? de ez iránt intézkedni szükség sem volt, miután a törvény már a szerzői jogbitorlásnál kimondta, hogy a többszörözés megkísérlése sem büntetést sem kártérítést nem von maga után; (22. §.) e felett a büntető törvény 66. §.-a!) szerint a vétség kísérlete csak a törvény különös részében megállapított esetekben büntetendő; ott tehát a hol a törvény ezt világosan nem rendeli, a vétség kísérlete nem is büntethető. 58. §. Kártérítésül (57. §.) fizetendő a jogosulatlan előadásokból befolyt egész jövedelem, az arra fordított költségek levonása nélkül. Ha a mű más művekkel együttesen adatott elő : a kártérítés összegéül a bevételnek aránylagos része állapítandó meg. Ha bevétel nem volt, vagy ha az meg nem állapítható : a kártérítés összegét a bíró szabad belátása szerint határozza meg. Ha az előadás eszközlőjét sem szándékosság sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen; és az előadás eszközlője az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős. Színmű vagy zenés színmű jogosulatlan előadása által a panaszló tulajdonképen jogilag megállapítható valóságos kárt nem szenved és ha ez esetben vagyoni hátrányról szó lehet, ez majd- l l) 1878. 5. t. 66. §.
