Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 3. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés-színművek nyilvános előadása
156 vetkezményeket szabja; eltérés csak annyiban van, hogy e szakaszban az elkobzás nem emlittetik, következőleg a színmű, zenemű és zenés színmű előadásához szükséges készülékek, partitúrák, díszítmények stb, elkobzását a bíróság el sem rendelheti, a mi indokát abban találja : hogy az ilyen készülékek, díszítmények, csak közvetve vannak összefüggésben az előadással ; az előadás kiegészítésére szolgálnak ugyan, de nem olyan készülékek, melyek által az előadás közvetlenül eszközöltetik. Mennyiben lehet a rendőri hatóságnak az ilyen készülékeket, díszítményeket stb. lezáratni abból az indokból, hogy jogosulatlan előadás eszközölhető ne legyen, ezt a fenálló közrendészeti szabályok állapítják meg. A pénzbüntetés kiszabására és annak behajthatlansága esetére a fogházbüntetés alkalmazására a fentebb idézett 19. §.-ban előadott elvek és ott felhozott jegyzetek alkalmazandók. A kártérítésre, nézve a következő szakasz intézkedik. , ' A kártérítési kötelezettség és büntetés első sorban azt sújtja, a Ki színművet zeneművet és zenés színművet jogosulatlanul nyilvánosan előad, milynek a színigazgatók, karmesterek, hangverseny rendezök/ifEzék.en kivül felelőssé teszi a törvény azt is, a ki a jogosulatlan előadást szándékosan vagy gondatlanságból eszközöltette, épen úgy mint a szerzői jogbitorlásnál azt, a ki mást erre rábir/— a felbujtó; — ilyen lehet az, a ki a szinigazgatónak, karmesternek, hangverseny rendezőnek egy müvet mint saját eredeti művét adja át és annak előadását kieszközli, holott az átadott mű nem más, mint jogosulatlan fordítás vagy átdolgozás. A jogosulatlan előadás eszközöltetőjének büntetése épen olyan, mint a tettesé, t. i. 1000 frt, behajthatlanság esetében fogházbüntetésre átváltoztatható pénzbüntetés és az 59. §. szerint megállapítandó kártérítés. Kérdéses lehet azonban az: hogy azok, a kik a jogosulatlan előadásban részesek, a kik azt szándékosaa előmozdították, könnyítették, a kik az előadás létesítésénél vagy annak létesítése után nyújtandó segély stb. iránt egyetértettek, büntetendök-e vagy nem ? A törvény e szakaszában az iránt intézkedést nem tartalmaz ; de ha tekintetbe vesszük azt, hogy a törvény a jogosulatlan előadást épen úgy mint a szerzői jogbitorlást, mint vétséget rendeli büntetendőnek, hogy vétségnél nem csak a tettes és felbujtó, hanem a részesek, bűnsegédek is büntetés alá esnek, önként következik;
