Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 3. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés-színművek nyilvános előadása
155 gának fen nem tartotta. (51.) ’) Egyébiránt azt, hogy mely előadás tekinthető nyilvános előadásnak, a bíróság tekintettel a fenforgó körülményekre saját belátáza szerint állapítja meg. Arra: hogy a jogosulatlan előadás az előirt következmények alá essék, megkívánja a törvény, hogy az előadás szándékosan vagy gondatlanságból történjék és hogy a színmű, zenemű és zenés színmű teljesen vagy jelentéktelen változtatásokkal adassék elő. A jogosulatlan előadásnál a fő feltétel a szándékosság vagy gondatlanság vagyis hogy a tettes a színművet, zeneművet vagy zenés színművet cselekménye törvény elleneségének tudatában, tudva azt, hogy ez által másnak joga megsértetik, előad, avagy a tettes a kellő és általa lehetősithető gondosság alkalmazásával ezen jogsértést elkerülhette volna. A másik feltétel, hogy a színmű, zenemű, zenés színmű teljesen vagy jelentéktelen változtatásokkal adassék elő. Kérdés erre nézve, hogy a teljes kifejezés alatt mit kivánt a törvényhozás érteni. Az a kifejezés teljesen jelen esetben annyit jelent mint „szószerént változatlanul“ a miből önként következik : hogy a törvény a színművek, zeneművek és zenésszinművek nemcsak egész terjedelmében előadását tiltja, hanem tiltja azok egyes részeinek nyilvános előadását is. A teljes kifejezésnek más értelmet tulajdonítani azért nem lehet, mert a törvény fentebb már kimondotta, hogy szerzői jogbitorlásnak tekintetik az irói műnek egészben vagy részben történt többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése; (5. §.) ha tehát e kifejezésnek más értelem tulajdonittatnék, ez az értelmezés, a törvény egyik alapelvével ellenkeznék és igy kétségen kívül áll : hogy jogosulatlan előadás esete áll elő akkor is, hogy ha a színműnek vagy zenés színműnek egyes felvonásai adatnak elő. Hogy mi tekinthető lényeges vagy lényegtelen változtatásnak, az csak egyes esetekben a fenforgó körülmények alapján határozható meg. A törvény 19. §.-a szerint az, a ki szándékosan vagy gondatlanságból szerzői jogbitorlását képező cselekményt követ el, ezért a vétségért a szerzőnek vagy jogutódának nyújtandó kártérítésen felül 1000 frtig terjedhető és fogházbüntetésre átváltoztatható pénzbüntetéssel büntettetik. A színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek jogosulatlan előadására a törvény ugyan ezeket a kö- *) *) Dr. Klostermann id. műnk. 404. 1. Mandry id. műnk. 309. 1.
