Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 3. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés-színművek nyilvános előadása
154 az a ki azt eszközölte mint bitorló önmega ellen fel nem léphet, mást pedig a törvény ki nem jelöl, s igy ez esetben a szerző részére nem marad más fen, mint hogy magát megnevezze, és ez az eset az, midőn a szerzőnek legelőbb azt kell bebizonyitani, hogy ő az, a ki a színművet stb. irta és álnév alá rejtőzött, vagy akinek neve a művön kitéve nem volt. 57. §. A ki szándékosan vagy gondatlanságból a színmüvet, zenemüvet, vagy zenés színművet teljesen, vagy jelentéktelen változásokkal jogosulatlanul nyilvánosan előadja, köteles a szerzőnek, vagy jogutódának az okozott kárt megtéríteni, és a 19. §.-ban meghatározott pénzbüntetéssel büntetetik. Arra, a ki a jogosulatlan előadást eszközöltette, a 20. §. akkép alkalmazandó, hogy a kártérítés összege az 58. §. szerint állapittatik meg. Színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek nyilvános előadásának az az előadás tekintendő, melynél nem csak bizonyos személyek, hanem mindenki jelen lehet. Erre nézve nem tesz különbséget, hogy az előadás állandó, ideiglenes vagy vándor színpadon, hangversenyen vagy templomban, közmulató helyen, köztéren vagy e czélra külön rendezett helyen történik. Zeneműveknél az előadás fogalma alá esik a zeneszerzeménynek minden nyilvános újra előadása. Színműveknél ellenben az előadás alatt csak színpadon, kiosztott szerepekben jelenetes cselekmények által létesített szinielőadás értendő. Színművek nyilvános felolvasása, habár az belépti dij mellett történik, nyilvános előadás tényét meg nem állapítja. Ennélfogva zenés színműveknél, nevezetesen operáknál, melodrámáknál a szövegnek zenekiséret nélkül, valamint a zeneszerzeménynek szöveg nélkül előadása sem állapítja meg a nyilvános előadás tényét, feltéve, hogy a zenés színmű már többszörözve megjelent, a mennyiben a szerző az előadási jogot ma
