Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 3. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés-színművek nyilvános előadása
153 A még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színművek, zeneművek és zenés színművek szerzőjének, az ellenkező tényállás igazolásáig, az tekintendő, a ki az előadást hirdető jelentésben mint szerző neveztetett meg. A törvény e szakaszában foglalt azon intézkedésnek, „hogy a még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színművek stb. szerzőjének az tekintendő, a ki az előadást hirdető jelentésben mint szerző megneveztetett“ czélja az : hogy a szerzői minőség illetőleg a szerzőnek lier eshetőség i joga minél könnyebben bebizonyítható legyen. Ha színmű stb. már többszörözve megjelent, a 28. §. rendelkezése szerint — mely az 59. §. intézkedéséhez képest a sz i n m ű vek re, zen em ü vele re és zenés színmüvekre is alkalmazandó — szerzőnek az tartandó, aki a művön szerzőül megnevezve van és a színmű, zenemű és zenés színmű jogosulatlan előadása esetében ez van jogosítva keresetet indítani; olyan színművek, zeneművek és zenés színműveknél pedig, melyek álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül jelentek meg, a szerző jogai érvényesítésére a kiadó, s a mennyiben a kiadó nem lenne megnevezve, a bizományos hivatvák. Ellenben abban az esetben, ha a színmű, zenemű és zenés színmű többszörözve még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadatott, a törvény azt rendeli, hogy az ellenkező tényállás igazolásáig a mű szerzőjének azt kell tekinteni, a ki az előadást hirdető jelentésben mint szerző megneveztetett, s ebből folyólag jogosulatlan előadás esetében az veheti igénybe a bíróság közbenjárását, indíthat kártérítési keresetet s indítványozhatja a tettes és részeseinek megbüntetését. Lehet még egy eset, a melyre nézve a törvény nem intézkedik, s ez az : hogy olyan színmű, zenemű és zenés színműnél, melynek szerzője álnév alá rejtőzik vagy melyen a szerző neve kitéve nincs és még többszörözve meg nem jelent, de már nyilvánosan előadatott, kit illet a kereshetőségi jog a nélkül, hogyaszerzö magát megnevezni kénytelen lenne. Ez esetben csak az lehetne a szerző jogai érvényesítésére hivatott, a ki az előadást létesítette ; de megtörténhetnék, hogy az első előadás is jogosulatlanul történt, tehát 56. §.
