Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

Bevezetés

XIV

vek szabadon adathassanak elő, még ezen téren se legyen censura, gondoskodott. A sajtó törvény azt is megengedte, hogy 4000, illetőleg 2000 frtnyi biztosíték letétele mellett a kereskedőkről szóló 1840. XVI. t. ez. feltételei szerint bárki is nyomdát állíthasson fel, a könyvárusságot pedig minden különös engedelemtől mentesen a kereskedés általános szabályai alá helyezte. A szellemi munka szolgálatára rendelt nyomdai munka, ha nem is vált még teljesen szabaddá, de mindenesetre könnyebben gyakorolhatóbbá. Természetes, hogy ily körülmények között a részletes szabályozás elkerülhetetlenné lett. Ha ez nem történt, úgy ennek oka külső körülményekben keresendő.

Az 1848/9. évi események után a törvényhozás működésének felfüggesztése okozta azt, hogy a szerző joga törvény gyanánt az ausztriai örökös tartományokban már előbb kötelező jogot az 1846. évi október 19-ről kelt császári nyílt parancsot kapta.1) A császári nyílt parancs a szerzők érdekeinek eléggé szolgált és vált hasznára már az által, hogy egységes codificatorius munkálat volt. Ezen felül azt az alapot fejlesztette tovább, a melyen hazánkban a szerző joga fejlődésnek indult, az 1793. és 1794. évi kir. resolutiókat, melyek közül az első nem volt egyéb, mint az Ausztriában 1775. év február 11-én kelt rendelet újabb javított kiadása.

A szerzői jog nálunk, mint már fentebb jeleztük — csak a szerzőt és annak törvényes engedményeseit illette; az 1846. évi császári pátens behozatala már az örökösöket is védelmébe fogta, nekik nyilvánvalóan jogokat adott ; a császári pátens nem csak a könyvet, de az irói művet általában védi ; nemcsak az utánnyomás, de már a közzététel és a nyilvános előadás joga is elismer- *)

*) Ezt az osztrák polgári törvénykönyvnek nálunk való behozatala iránt 1852. év november 29-ről kelt császári nyilt parancs I. czikkében állapította meg, melyben kimondatik : hogy 1853. év május 1-től kezdve a Magyarországban stb. az általános polgári törvénykönyv a hozzácsatolt függelékben foglalt, arra vonatkozó utólagos rendeletekkel együtt hatályba léptetendő. A Függelék 72. száma alatt foglaltatik az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogositlan közzététel, utánnyomás és utánképzés elleni védekezéséről szóló törvény. Ezen törvény szolgált szabályul az 1884. évi 16. törvény alkotásáig az erdélyi részben, a polgárosított határőrvidéken, a társországokban. Az 1849. év aug. 18-tól s az 1855. évi katonai büntető törvény erejénél fogva, ez a törvény mai nap is a közös hadsereg kötelékében álló személyek jogát képezi.

i

/