Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
Bevezetés
XV tetett és még a nem tisztességes verseny is ellensúlyoztatott; végre felölelte a művész jogát is, s ezt az iró jogával együtt határozta meg és szabályozta. Mindezekhez járul még az, hogy az 1852. évi november 29 kelt nyilt parancs XIII. czikkében még arról is gondoskodott, hogy a kül államokkal kötött oly szerződések, melyek a polgári jogra vonatkoznak, nálunk is alkalmazandók. E szerint tehát Ausztria által már élőbbről az irói és művészi munka tárgyában kötött nemzetközi szerződések az 1846. évi nyilt parancs során támadott jogállapot kiegészitő részét képezték. A nyilt parancs a mint az örökös tartományokban közzé tétetett, az egész jogvédelmet továbbra is a közigazgatás kezén hagyta, mit azon szoros összefüggésnek lehet tulajdonítani, melyben az már régebben a censura intézményével állott, mely viszony alól csak az 1848. évi események szabadították fel. Midőn az 1846. évi nyilt parancs nálunk behozatott, ez a már előbb életbe lépett 1852. évi büntető törvény és az 1853. évi büntető eljárásban foglalt változtatásokkal történt; a jogvédelem kivétetett a közigazgatási hatóságok kezéből és a büntető birósági eljárás keretébe tétetett át. A hazai jog fejlesztése az 1861. év január 23-án összeült országbírói értekezlettel indult meg, mely a polgári magán anyag és alaki jog összeállítását akként eszközölte, hogy az addig, mig az országgyűlés nem intézkedend, általánosan követendő szabályul használható legyen. Eme tanácskozmány eredménye, mely az országbírói értekezlet által javaslatba hozott „ideiglenes törvénykezési szabályok“ nevet nyert, az országgyűlés által elfogadtatván ő felsége által is helybenhagyatott, és a m. kir. Curián 1861. évi julius hó 23-án kihirdettetvén határozatilag kimondatott, hogy ezen szabályokat mindaddig, mig az alkotmányos törvényhozás nem rendelkezik, minden eljárásokban állandó zsinórmértékűi kö- vetendi. Az ideiglenesnek nevezett törvénykezési szabályok a magyar polgári anyagi magántörvényeket visszaállítván, 23 szakaszában a polgári magánjogra vonatkozó szabályok kiegészitésekép a szellemi munkát illetőleg elégségesnek tartotta kijelenteni, hogy „az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt állu s ezzel kimondották azt, hogy maga a szerzői jog a polgári jogban gyökeredzik.
