Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 2. Fejezet. Zeneművek
144 hogy a szerző vagy a felhasznált forrás megnevezteteit ; ellenkezőleg a 24. §. határozata alkalmazandó. E szakasz azokat a kivételeket alkalmazza a zenemüvekre, melyek a 9. §. a) pontjában az irói művekre megállapitvák. Ezek szerint tehát meg van engedve a megjelent zenemüvek egyes helyeit idézni; kisebb terjedelmű zeneműveket egy fő — tartalmánál fogva — önálló tudományos munkába felvenni ; megjelent kisebb zeneműveket olyan gyűjteményes műbe felvenni, mely kizárólag iskolai vagy oktatási használatra szerkesztetett.’) Az első és második pont teljesen megegyezik a 9. §. a) pontjában foglalt intézkedésekkel és csak a harmadik pontban tér el attól, mennyiben itt nem engedi meg kisebb zenemüveknek olyan gyűjteményes műbe felvételét, mely egyházi használatra szolgál. Az idézést és átvételt a törvény csak ahoz a feltételhez köti, hogy a szerző vagy használt forrás megneveztessék: mert ellenkezőleg a szándékosan vagy gondatlanságból mulasztó ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik (24. §.) 48. §. A szerzői jog bitorlásának nem tekintetik továbbá a megjelent irói műnek a zenemű szövegéül felhasználása, ha a szöveg a zenekisérettel együtt nyomatik le. Kivétetik az olyan szöveg, mely természeténél fogvaa csakis a zeneszerzésre nézve bir jelentőséggel, a milyen az opera, oratorium stb. szövege. Az ilyen szövegek, a zenekisérettel együtt, csak szerzőjük beleegyezésével nyomathatok ki. A szerző beleegyezésének tekintendő, ha a szöveget felhasználás végett a zeneszerzőnek fentartás nélkül átadta. *) *) A harmadik pontra nézve a német birodalmi törvényben eltérő intézkedés foglaltatik, mennyiben azt mondja: Sowie in Sammlungen von Werken verschiedener Komponisten zur Benutzung in Schulen, ausschliesslich der Musikschulen ; tehát kisebb zenemüveket csak gyűjteményes műbe lehet felvenni, melyek zeneiskolákban nem használtatnak. (47. §.)
