Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
Bevezetés
XIII tartozik, a minek czéljára a büntető birósági eljárást szabta meg. A szentesítés alá terjesztés azonban várt eredményre nem vezetett, mert mint a kegyelmes királyi leirat mondja : „az országgyűlés által szentesítés alá terjesztett törvényjavaslatot Ő császári és apostoli királyi felsége kellő tárgyalás alá vétetni, s a Karoknak és Rendeknek ezennel nyilváníttatni parancsolta : miszerint Ő'felsége méltányolva azon üdvös szándékot, mellyel az ország rendei a szellemi műveltség előmozdítása és irodalom felvirágoztatása iránt az említett törvényjavaslatban kitűzött elvek által tanúsítottak, ezeknek folytában az részint nagyobb világosság, részben némely hézagok kipótlása tekintetéből következőképpen módosittas- sék. (Itt következtek a kívánt módosítások.) Az országgyűlés időközben eloszolván, ezen kegyelmes királyi leirat folytán a kijelölt módosítások keresztül vétele czéljából a törvényjavaslatot tárgyalás alá nem vette. Midőn az ausztriai örökös tartományokban az irodalmi és művészeti tulajdonnak védelmére keletkezett törvény közzététetett, ugyanazon napról, vagyis 1846. október 19-ről az akkori Cancel- lárhoz intézett királyi kéziratban felhívta Ő felsége a Cancellárt, hogy az örökös tartományokban érvényes utánnyomási törvényeknek Magyarországon gyakorlatba vétele iránt véleményes jelentést tegyen. Ennek és ezt követett legfelsőbb sürgető kézirat vétele után felhivatott a kir. helytartó tanács, hogy az 1844. évi országgyűlés által szentesítés alá felterjesztett törvényjavaslat — figyelmezve azon mellékletben csatolt szabályokra is, melyek e részben a cs. kir. örökös tartományokban fenállanak, — újabb tárgyalás alá vétessék ; a cancelláriai leirat folytán a kir. helytartó tanács a törvényjavaslatot és az érintett szabályokat a m. kir. könyvbiráló főhivatalnak vélemény adásra kiadta, mely véleményes jelentését 1847. évi julius hó 27-én Ő császári és apostoli kir. felsége elé terjesztette. Erre a jelentésre, valamint a fentebb említett szabályokra is tekintettel készített Jászay az 1847. évi országgyűlés elé ter- jesztendett uj törvényjavaslatot, mely azonban a felmerült politikai események miatt az országgyűlés által nem tárgyaltatván, az utánnyomásra nézve folyvást az 1793. évi kir. rendelet szabályai állottak fen. Az 1848. évi XVIII. t. ez. a sajtó szabadságról, ugyanazon évi XXX. t. ez. a színházak felállításáról s arról, hogy a szinmüV
