Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
125 terjesztőjére a szándékosság ki nem deríthető. (23.46. 58. 61. 67. 71- §•) 4. Gazdagodási leér eset, ha a jogosulatlan többszörözés esz- közlőjét sem szándékosság sem gondatlanság nem terheli; keresetben az elkobzás is kérhető. (19. §. 3. pont.) 46. 58. 61. 67. 71. §. 5. Büntetés kiszabása iránti kereset: a) forrás meg nem nevezése miatt; (24. 47. 62. 67. §.) b) szerző meg nem nevezése miatt; (24. 47. 62, 67. §.) c) szerző nevének kitétele miatt a szerző akarata ellenére. (24. 47. 62. 67. §.) Gazdagodási keresetben a gazdagodás tényét és mérvét felperes tartozik bebizonyítani; hogy miként eszközölhető ez, az a körülmények alapján állapítható meg, de a bíróság ebben a kérdésben is saját belátása szerint határoz. E mellett felperes saját kárát és annak nagyságát tartozik bebizonyítani, mert ha felperes a jogosulatlan többszörözés által kárt nem szenvedett, gazdagodási keresetet nem indíthat, miután a törvény világosan rendeli, hogy ha a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság sem gondatlanság nem terheli, a szerzőnek vagy jogutódának az okozott kárért csak gazdagodása erejeig felelős (19. §. 3. bekezdés), — ha tehát a jogosítottnak kára nincs, a panaszlott gazdagodását igénybe sem veheti. A törvény azt mondja, hogy a bíróság a szándékosság és gondatlanság felett saját belátása szerint határoz; a tényálladék megállapításánál tehát nem jöhet tekintetbe az, hogy a panasz- lottat kisebb vagy nagyobb fokú gondatlanság terheli-e, mert a törvény nem tesz különbséget a szándékosság és gondatlanság közt, s mindkettőnél magát a cselekményt rendeli büntetendőnek. 30. §. Ha olyan műszaki kérdések merülnek fel, melyek a bitorlás tényének megállapitására befolyással vannak: a biró- ság szakértőket hallgathat meg. A bíróság szakértők meghallgatását rendelheti el, ha azt az az ügy alapos elbírálására szükségesnek találja. A bíróság a szak-
