Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
126 értők meghallgatására nézve a felek indítványához nincs kötve; megrendelheti azt a nélkül, hogy a felek kérték volna, vagy mellőzheti a feleknek erre irányzott indítványát, ha azt az ügy állásához képest szükségesnek nem találja. Szakértők meghallgatásának általában akkor van helye, midőn oly műszaki kérdések merülnek fel, melyektől a kétessé vált bitorlás tényének, a kár mennyiségének vagy a gazdagodás mérvének megállapítása függ. A szakértők megválasztásánál a törvény a bíróságot nem korlátozza. Véleményt kérhet egyesektől, ha azok a megkivántató mű vagy tárgyismeretekkel bírnak vagy a 31. §. alapján alakítandó szakértő bizottságtól. A törvény akkor engedi meg a szakértők meghallgatását, ha olyan műszaki kérdések mérőinek fel, melyek a bitorlás tényének megállapítására befolyással bírnak ; a kérdés már most az : hogj milyen kérdéseket kivánt a törvény műszaki kérdéseknek tekinteni? Szigorúan véve csak azokat a kérdéseket lehetne műszaki kérdéseknek tekinteni, melyek megoldása különös szakismeretet igényel; ilyen kérdések azonban vajmi ritkán merülnek fel ; a műszaki kérdések megnevezése alatt tehát nem csak a szorosan vett műszakra vonatkozó kérdéseket, hanem minden a bitorlási ügyekben előforduló kérdéseket kell értenni, melyek a bitorlás tényálladékára, a kár mennyiségére és a gazdagodásra vonatkoznak feltéve, hogy azok nem jogi természetűek; különösen ide tartoznak az olyan kérdések, melyek az irodalmi és könyvkereskedési viszonyokat, berendezéseket, szokásokat érintik; továbbá az a kérdés, hogy a kézirat azon irói művek közzé tartozik-e, melyek a bitorlás ellen védve vannak ; ez a kérdés igy általánosságban feltéve nem épen olyan, mely egészen a szakértő bizottság elé tartoznék; tisztán ténykérdés az : hogy a panaszló a kérdéses mü szerzőjének tekinthető-e; hogy az irói mű tartalmánál fogva önálló mű-e; hogy a többek adalékaiból álló irói mű egységes egészet képez-e?1) A bíróság a szalcértö bizottsággal közli azokat az adatokat, melyek szükségesek arra, hogy véleményt adhassanak ; nem szükséges azonban az egész ügyiratokat közölni, mert azok oly körülményeket is tartalmaznak, melyek a szakértők elé nem tartoznak, s melyek közlése sok esetben a felekre hátrányos is lehet. A bi’) Dr. Wächter Oszkár. Das Autorrecht czimtí műnk.: 283. lap.
