Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
118 hogy a beiktatott a műnek valóságos szerzője; miután az idézett §. szerint a beiktatás az érdekelt egyoldalú kérelmére eszközöltetik, hiányzik tehát egy részt a causae cognitió ; másrészt a beiktatás csak a védelmi időt hosszabbítja meg, de nem bizonyíthatja azt, hogy a bejegyzett irta a művet. Másként áll a dolog akkor, ha az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent mű uj kiadása a szerző valóságos neve alatt jelenik meg; itt már a szerző neve kitéve lévén, ez törvényes védelmet állapit meg a mellett, hogy az uj kiadást az irta, a ki annak czimlapján mint szerző van kitéve ; de ennek az első kiadásra visszahatása nincs, és arra nézve a bizonyítási kötelezettség mindég az állitót terheli. 3. A törvényszakasz harmadik bekezdésében a kiadót — és ha ez megnevezve nem lenne — a bizományost ruházza fel azzal a joggal, hogy az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a szerzőt megillető jogokat érvényesíthessék; a törvény tehát gondoskodott arról, hogy a szerző és jogutóda kereseti jogukat biztosíthassák és fentarthassék a nélkül, hogy a szerző magát megnevezni kénytelen lenne. Az a körülmény, hogy álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kereseti jog igazolására a szerző nem kénytelen magát megnevezni, két esetben merülhet fel ; az első eset az : ha a szerző az őt megillető jogokat kívánja érvényesíteni; a második eset pedig, ha a kiadó mint a szerző jogutóda sértett kiadói jogát akarja megtorolni. Ha a szerző kívánja saját jogait érvényesíteni, és magát megnevezni nem akarja, a törvény e czélra a kiadót és ha a kiadó megnevezve nem lenne, a bizományost jelöli ki; ezek helyettesitik a szerzőt, még pedig első sorban a kiadó és csak akkor a bizományos, ha a kiadó a művön megnevezve nincs. Ha valamely mű több kiadásban több kiadónál jelent meg, minden kiadó jogosított a szerző jogának érvényesítésére, de egyedül a saját kiadására nézve; kérdés lehet azonban, hogy a törvény ez intézkedése mellett van-e joga a szerzőnek maga neve alatt keresetet indítani ? A választ abban a czélban találni meg, melyet a törvény e szakasz harmadik bekezdésében foglalt intézkedése által elérni kívánt. A törvény czélja az, hogy a szerző jogait érvényesíthesse a nélkül, hogy magát megnevezni kellene; ha tehát a szerző az álnevet leteszi, vagy a névtelenség palástja alól kilép, saját nevét felfedezi és bebizonyítja, hogy a kérdéses művet ő irta : szerzői jogbitorlás
