Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
119 esetében kártérítési igényével felléphet és az illető megbüntetését indítványozhatja, feltéve azonban : hogy szerzői jogát a kiadóra már előbb feltétlenül át nem ruházta; mert a szerzőnek bitorlás esetében kereseti joga van és azt az által, hogy álnév alá rejtőzött, el nem veszthette és mert a kereseti jog fentartására nem kívánja a törvény a szerző valódi nevének beiktatását. A második esetben, ha t. i. a kiadó mint az álnevű vagy névtelen szerzőnek jogutódja kívánja sértett kiadói jogát megtorolni, az általános jogszabályok szerint kereseti jogát csak úgy igazolhatná, ha azt a szerződést, melyet az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent mű kiadására nézve a szerzővel kötött szerződést — a kiadói szerződést — keresetéhez csatolná; ez által azonban a szerző álnevűsége és névtelensége megóva nem lenne — sőt ellenkezőleg az okirat közlése által áruitatnék el a szerző — a mi a törvény czéljával ellenkezik; ennek elkerülése czéljából rendeli a törvény, hogy a művön megnevezett kiadó — illetve bizományos — minden további bizonyítás nélkül az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintendő. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a panaszlott — mint a törvény mondja — ellenkező tényállást, vagyis azt be ne bizonyítsa, hogy az álnév alatt vagy a szerző neve nélkül megjelent művön kitett kiadó nem az igazi kiadó, minek természetesen a kereseti jog leszállítása leend a következése. 4. Az irói müvek gépi többszörözésénél lényeges tényező a nyomdász, a ki tulajdonképen a gépi többszörözés létesítője s mint ilyen szerzői jogbitorlás esetében részesként is jelentkezhetik; az álnév alatt és a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél különösen megtörténhetik, hogy a rejtőző szerző közvetlenül a nyomdászszal érintkezik és azt nemcsak a mű többszörözésével, hanem annak közzétételével és forgalomba helyezésével is megbízza ; kérdés már most, hogy a nyomdász, mint ilyen helyettesit- heti-e a szerzőt és a kiadóra és bizományosra ruházott jogokat gyakorolhatja-e? A feltett kérdésből magából folyik a felelet; a nyomdász ezen esetben nem csupán nyomdász, ki csak a gépi többszörözést eszközli, hanem a közzététellel és forgalomba helyezéssel is megbízott, tehát bizományos; mint ilyen tehát a törvény sza-
