Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
115 hirdetése előtt indítványát visszavonhatja. Mindazon által az indítványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszűntetését eredményezi a többiekre is!“1) A sértett fél visszavonásának szerzői jogbitorlás esetében sem lehet más hatálya; mert a szerzői jogbitorlás is közvetség, melyre oly esetekben, midőn a törvény világos intézkedést nem tartalmaz, az általános jogelvek alkalmazandók. Ha tehát a sértett fél a többszörözőre vagy a részesek egyikére nézve visszavonja indítványát, a büntetésnek részesekre és viszont a többszörözőre helye nem lehet. Végre még előfordulhat az az eset is, hogy a sértett bünte- tetési indítványát az Ítélet közzétételéig vissza nem vonta, a felsőbb bíróság azonban a büntetést megállapító ítéletet alakit sérelmek miatt (1881. 59. t. ez. 39. §.) megsemmisítette és újabb eljárást esetleg ítélet hozatalt rendelt, kérdés : az uj ítélet hozataláig visszavonhatja-e a sértett fél indítványát? E kérdés megfejtésénél az irányadó, hogy megsemmisités folytán az előbbi Ítélet nem létezőnek tekintetik, miből önként következik, hogy Ítélet megsemmisítése esetében a sértett fél is élhet visszavonási jogával mindaddig, mig az újabb Ítélet nem közöltetik. 28. §. A szerzői jog bitorlása miatt keresetet indithat az, a kinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett, vagy veszélyeztetve van. A már közzétett műveknél az ellenkező tényállás igazolásáig, az tartandó szerzőnek, a ki a művön szerzőül meg van nevezve. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél, ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön kijelölt bizományos van jogositva a szerzőt illető jogok érvényesitésére. A művön megnevezett kiadó, illetve bizományos, az ellenkező tényállás igazolásáig, az álnevű, vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik. *) 1878. 5. t. ez. 116. §.
