Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

116 1. Kártérítés és büntetés kiszabása iránti keresetet mindenki indíthat, kinek szerzői joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. A kereseti jog szerzői jogbitorlás miatt első sorban a szerzőt il­leti; még pedig kéziratok, szóbeli előadások és olyan műveknél, melyek a szerző saját kiadásában vagy bizományi kiadásban je­lentek meg, csakis egyedül a szerző jogositott kereset indítására, Ha azonban a szerző az irói mű többszörözését, közzétételét és forgalomba helyezésének jogát másra — könyvkereskedőre, kiadóra — átruházta, a kereseti jog megállapítása annak a kérdésnek el­döntésétől függ, hogy a jogosulatlan többszörözés által ki szen­vedett rövidséget. Erre nézve következő eseteket lehet megállapí­tani: 1. ha a szerző a törvény által biztosított jogát feltétlenül ruházta át egy harmadikra, szerzői jogbitorlás miatt kereseti joga nem lehet ; mert az átruházás (kiadói szerződés) folytán joga meg­szűnt s igy az a jogosulatlan többszörözés által meg nem sértet­hetett, ilyen esetben tehát kereseti joga egyedül a kiadónak van ; 2. ha a szerző jogát csak meghatározott számú példányokból álló kiadásra engedte át a kiadónak, szerzői jogbitorlás miatt kerese­tet mind a kettő indíthat, mert mind a kettőnek joga megsértett- nek tekintendő; még pedig a szerző joga azért, mert a jogosulat­lan többszörözés által megnehezittetik vagy lehetetlenné tétetik egy további kiadás létesítése; a kiadó joga pedig azért, mert az ere­deti mű kelendőségét csökkenti ; 3. a kiadónak és szerzőnek van kereseti joga akkor, ha a szerző feltétlenül ruházta ugyan jogát a kiadóra, de a további kiadások után meghatározott tiszteletdíjat (honoráriumot) kötött ki ; mert ez esetben a jogosulatlan több­szörözés nemcsak a kiadó jogát sérti, hanem a szerző joga is meg­sértetik, veszélyeztetik, a mennyiben az által a szerző a további kiadások után járó tiszteletdíjtól esik el; 4. egyedül a szerzőnek van kereseti joga szerzői jogbitorlás miatt oly esetekben, midőn a jogosulatlan többszörözés egyedül a szerző jogát sérti, de a kiadó kárt nem szenved ; ilyen eset az, ha a szerző az irói művet meghatározott számú példányokból álló egy kiadásra engedte át a kiadónak és a kiadó kiadás példányait már eladta ; vagy ha egy tudományos vagy szépirodalmi dolgozat szerzője a dolgozatot a lap szerkesztőjének egyszeri kinyomatásra engedte át és a szer­kesztő ezt a jogát érvényesítette is az által, hogy a dolgozatot a kijelölt lap egyik számában közzétette és előfizetőinek el is küldte;

Next

/
Thumbnails
Contents