Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
114 tudva van előtte, — ha pedig tudva nem lenne, a panaszlottnak fenmarad az a joga, hogy a vétség elkövetésében résztvett társait a tárgyalás folyamán megnevezze, kiket a panaszló pótkeressettel ugyan abba a perbe az Ítélet alá bocsátásig mindég beidéztethet. De ezt a sértett fél vagyoni érdeke is indokolja; mert a tettes és részesek a kártérítésért egyetemlegesen lévén felelősek kárféritési igénye jobban lehet biztosítva, ha kártérítésre nem egy — a kinek talán elegendő vagyona sincs — hanem többen köteleztetnek. A törvény megengedi, hogy a sértett fél büntetésre irányzott indítványát az első bírósági Ítélet közlése előtt bármikor visz- szavonhassa s meghatározza a visszavonás következményét kimondván: hogy ilyen kijelentés esetében büntetésnek helye nincs. A törvény ez intézkedése nagyon természetes, mert a ki inditvány- tételre van jogosítva, az rendszerint joggal bir annak visszavonására. A visszavonás azonban csak az Ítélet közlése előtt bir ha- tálylyal. Az Ítélet közlése utáni visszavonás nem akadályozza meg a büntetés végrehajtását. Megjegyzendő azonban, hogy a panasz- lőtt kártérítési kötelezettsége a visszavonás mellett is fenmarad — kivéve, ha a sértett fél e jogáról is lemond, — a mire nézve a polgári jog szabályai irányadók. Van azonban a törvény ez intézkedésének homályos pontja is, a mi abban a kifejezésében található fel, midőn azt mondja, hogy a panaszlottnak megbüntetését nem kivánja. A törvény egy panaszlottat említ ; mi történjék már most akkor : ha több panaszlott van, a kiknek megbüntetését a sértett fél kérte? választhat-e a sértett fél a panaszlottak között úgy, hogy egyik vagy másik megbüntetését nem kivánja? vagy ha a panaszlottak egyikére nézve kijelenti, hogy megbüntetését nem kivánja, megszabadulnak-e a többiek is a büntetés alól vagy nem? E kérdésekre a választ részben az előbb előadottak adják meg : ha nincs joga a sértett félnek választani azok közt, kik a vétség elkövetésében mint tettesek is részesek jelentkeznek, — annál kevésbé lehet joga arra, hogy a panaszlottak közül az egyikre vagy másikra a megbüntetésre tett indítványát visszavonja ; miből önként következik, hogy ha a sértett fél kinyilatkoztatja, hogy a panaszlottak egyikének megbüntetését nem kivánja, ilyen kijelentés esetében minden panaszlott szabadul a büntetéstől. Hasonló intézkedést tartalmaz a büntető törvény 116. §.-a, mely igy szól: „a magán fél, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, az Ítélet ki-
