Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
108 Az üzletszerű terjesztésnél szándékosságot követel a törvény, de a példányokat akkor is elkobzandóknak mondja ki, ha a terjesztőre a szándékosság ki nem derűi; a vétlen terjesztés következményeire nézve tehát eltér a törvény a vétlen jogbitorlásra vonatkozó intézkedésétől. A vétlen jogbitorlásnál a cselekmény elkövetőjét a szerzőnek vagy jogutódának az okozott kárért csak saját gazdagodása erejeig teszi felelőssé; ezt a törvény a vétlen terjesztésnél mellőzi, mert a törvényhozónak az volt a czélja, hogy a terjesztő csak szándékosság esetében legyen felelős az okozott kárért; minden más esetben pedig a jogosult a törvény tilalma ellenére többszörözött mű megrendelője vagy kiadója ellen fordulhat. Hogy mind a mellett a terjesztésre szánt példány elkobzása kimondatott, ezt a szerző és jogutóda törvényen alapuló jogának biztositása kívánta, miután az elkobzás ez esetben megelőző rendszabály a jogosulatlan terjesztés megakadályozására. 24*. §. Ha a 9. §. 1. pontja esetében a forrás, vagy a szerző megnevezése szándékosan vagy gondatlanságból elmulasz- tatik: a gépi többszörözés eszközlője és az, a ki mást a többszörözésre rábirt, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettelik. Ugyanezen büntetés alá esik az is, a ki a szerző akarata ellenére, annak nevét a művön közzéteszi (1. §. második bekezdése.) Ezen esetekben a pénzbüntetés fogházbüntetésre át nem változtatható, és kártéritésnek helye nincsen. A már megjelent irói és zenemű egyes helyeinek vagy kisebb részeinek szószerinti idézését, vagy már többszörözött és közzétett kisebb dolgozatoknak a czél által indokolható felvételét olyan nagyobb munkába, mely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, mely több iró művéből egyházi, iskolai, oktatási használatra szerkesztetett, (9. §. 1. pont. 47. §.) a törvény megengedi ugyan, de határozottan követeli, hogy