Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
109 a szerző vagy forrás világosan megneveztessék. Ha ezt az idéző elmulasztja, rendvétségi büntetés alá esik, melynek összegét a törvény ötven forintig terjedhetőleg állapította meg azért : mert ebben az esetben tulajdonképeni szerzői jogbitorlás nem létezik, igy az arra kiszabott büntetésnek ez esetben alkalmazása igen súlyos lett volna. Ugyanez áll akkor is, ha a szerző akarata ellenére annak neve a művön közzététetik. A forrás vagy a szerző megnevezésének elmulasztása valamint a szerző akarata ellenére annak neve kitétele a művön szerzői jogbitorlás vétségének nem minősithetők ; mert nem jogsértő, hanem csak azt veszélyeztető cselekmények, mint ilyenek tehát kihágás jellegével bírván, a pénzbüntetés legkisebb összege is a kihágásokra alkalmazandó pénzbüntetés legkisebb összege szerint állapítható meg, mely a kihágásokról szóló büntetőtörvény1) 17. §.-a szerint ötven krajczár. A meghatározott büntetés csak akkor alkalmazható, ha valaki szándékosan vagy gondatlanságból mulasztja el a forrás vagy szerző megnevezését; ha ez véletlenül marad el, büntetésnek helye nincs. Ezen esetekben elkobzásnak sincs helye, mert azt a törvény csak szerzői jogbitorlásnál és az üzletszerű terjesztésnél rendeli, miután ez esetekben az elkobzás legtöbbször nem a mulasztót, hanem a kiadót sújtaná, a ki pedig nem büntethető azért, hogy a szerző a forrás vagy az idézet szerzőjének megnevezését elmulasztotta. Pénzbüntetésnek fogházbüntetésre való átváltoztatását a törvény mellőzi, mert ily csekély hiba miatt szabadságvesztés büntetés igen súlyos lett volna. Végre az idézet szerzője az által, hogy meg nem neveztetett, kárt nem szenvedvén, a mulasztó kártérítésre sem volt kötelezhető. 4. Eljárás. 25. §. Úgy a kártérítési igények megállapítása, mint a jelen törvényben meghatározott büntetések kiszabásza, beleértve az elkobzás elrendelését is, a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. ») 1879. 40. t. ez. 17. §.