Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
107 bői felolvasásokat tart, mert a törvény azt kívánja, hogy az ilyen mű példányai terjesztessenek, a puszta felolvasásban azonban példányok terjesztésének esete nincsen. Más lényeges kérdés az, váljon a szerzői jogbitorlás elkövetője felelőségre vonható-e külön az általa törvény tilalma ellenére előállott mű üzletszerű terjesztéséért? E kérdés megoldásánál két momentum lehet irányadó. Az, a ki a szerzői jogbitorlás vétsége miatt kártérítésre köteleztetett, ezen kívül egyidejűleg még a terjesztésért jelen szakasz alapján az általa okozott kár megtérítésében nem marasztalható ; miután a szerzői jogbitorlás vétségénél feltételezhető, hogy a többszörözést eszközlő bitorlónak szándéka is volt a többszörözött példányokat terjeszteni, mert különben a többszörözést nem eszközölte volna ; ha tehát a bitorló a példányokat terjesztette is, ez reá nézve külön vétséget nem képez és ezért külön kártérítési keresettél nem is üldözhető. Ha azonban a szerzői jogbitorlás tettese a felbujtó vagy részes jogerős elmarasztaltatásuk után a marasztalás alapját képezett művet újólag iparszerüleg terjesztik, igenis aj vétséget követnek el és ez a cselekményök jelen szakasz súlya alá esik. Ugyanez áll akkor is, ha a szerzői jogbitorlás elkövetőjére szándékosság vagy gondatlanság bebizonyítható nem lévén, kártérítésre csak gazdagodása erejéig köteleztetett és ezután terjeszti üzletszerűig azt a művet, melyről az ellene lefolyt perben megtudta, hogy az a törvény tilalma ellenére több- szöröztetett ; ez esetben ennek a szakasznak intézkedése szintén alkalmazandó. Az Üzletszerű terjesztés a büntetéseknek megállapításánál a törvény a 19. §. intézkedéseire hivatkozik. E szakasz szerint a vétséget elkövető a szerzőnek vagy jogutódjának nyújtandó kártérítésen felül 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, mely be nem hajthatás esetében fogházbüntetésre változtatható át. Az Üzletszerű terjesztő kártérítési kötelezettsége nem egyetemleges a tettes kártérítési kötelezettségével, mert a törvény világosan kimondja, hogy az üzletszerű terjesztő csak az általa okozott kárt tartozik megtéríteni, ezt pedig leginkább az indokolja: hogy az igazsággal alig lehetne megegyeztetni, hogy egy terjesztő a ki alig néhány példányt adott el, a bitorlóval, a ki nagy mennyiségű példányokat hozott forgalomba, az okozott kárra nézve ezzel egyetemlegesen legyen felelős.
