Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
103 A szerzői jog bitorlása be van fejezve, mihelyt valamely műnek a törvény ellenére többszörözött első példánya elkészült, illetőleg a kézirat közzététetett. A többszörözés puszta megkisérlése sem büntetést, sem kártéritést nem von maga után ; de az elkészült részek és készülékek ez esetben is elkoboztatnak. Idegen ivói miinek jogosulatlan többszörözése által a szerzői jog bitorlása befejezve van ; a szerzői jogbitorlás vétségének tény- álladékához nem kívántatik, hogy a jogosulatlanul többszörözött példányok közzététessenek vagy forgalomba helyeztessenek. A szerzői jogbitorlást befejezettnek mondja ki a törvény, mihelyt valamely műnek a törvény ellenére többszörözött első példánya elkészült; a kérdés már most az lehet, szerzői jogbitorlást képez-e az, ka valaki a törvény ellenére csakis egy példányt készíttet és több példányt készíteni szándéka sem volt? A törvénynek az az intézkedése: „a törvény ellenére többszörözött első példány“ arra enged következtetni, hogy egyetlen példánynak készítése nem tekinthető szerzői jogbitorlásnak; mert a gépi többszörözés fogalma feltételezi a többszörözőnek azt a szándékát, hogy a példányok nagyobb száma állíttassák elő ; a többszörözött első példány elkészülte tehát csak akkor állapítja meg a szerzői jogbitorlást, ha a körülményekből kiviláglik, hogy a többszöröző több példányt szándékozott előállítani. Hogy a törvényhozás ily értelmet kivánt a szakasz szövegének tulajdonítani, mutatja ez a kifejezés: „első példány“, az első szó sorszámnév lévén, ebből okszerűen következik, hogy második, harmadik stb. példány is többszöröztethetett, de ezekből csak az első készült el úgy, hogy közzétehető, forgalomba helyezhető; különben a törvényhozó az „első példány11 helyett „egy példányu kifejezést használt volna, lévén az egy szó tőszámnév, mely egyedül álló tárgyra vonatkozik, a nélkül, hogy . azt többnek követni kellene. Az előadottakból tehát önként következik, hogy ha valaki egy idegen műnek csak „egyu példányát készítette el a nélkül, hogy több példányt szándéka volt volna készíteni, eme cselekmény által a vétség véghezvitelét megkezdette 22. §.
