Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
97 vétségeknél a részesek három faját különböztetik meg: a felbujtót, bűnsegédeket és bűnpártolót. A felbujtóról már fentebb volt szó. Bűnsegédnek a büntető törvény azt nevezi: a ki a vétség elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti ; vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást rábír; úgyszintén a ki másokkal a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyújtandó segély vagy a cselekményből származó haszon biztosítása vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért.1) A segítés lehet cselekvés vagy mulasztás általi segítés. A törvény nem emlit külön sem tevékenységi sem mulasztási segítést, mert ez a kifejezés: ,a ki a vétséget szándékosan előmozdítja,“ átfoglalja mind a cselekvést, mind a mulasztást; a szakasz szövegének ez az általános fogalmazása által megismerteti azt a szabályt, hogy a törvény értelmében a segély negative is eszközölhető; hogy az ekként eszközölt előmozdítást vagy segítést épen úgy tartja részességnek, mintha az cselekvés, vagy mások felhívása által,— tehát positiv tettel — eszközöltetett volna.2) A mulasztás általi segítésnél az egyetértés a tettesekkel, ha ehez semmi egyéb nem járult, tehát csupán annak tudása, hogy a vétség elkövetése czé- loztatik, nem büntethető; mert a tett megakadályozása vagy a feljelentés csak kivételes esetekben tétetik magán ember kötelességévé. Ha tehát valaki tudja, hogy a szerzői jogbitorlás vétsége el fog követtetni, — sőt ha bensőleg helyben is hagyja és örül a bekövetkező tettnek, — ez önmagában még törvénysértés nem lévén, a mulasztás ez esetben részességet nem állapit meg. Arra tehát, hogy a mulasztás bűnsegélyt állapítson meg, még más mozzanatnak is hozzá kell járulni, mi abban találtatik, hogy bizonyos viszony folytán tehát joggal lehet számítani arra a tevékenységre, a melynek szándékos, — bűnös czélu elmulasztása — mozdította elő a vétség elkövetését. E viszony a részességnél rendszerint hivatali vagy szolgálati vagy szerződési viszonyra vezethető vissza.3) A szerzői jogbitorlás vétségénél bűnsegéd lehet első sorban a nyomdász, ha t. i. tudta, hogy a mű tiltott utánnyomást tartalmaz, feltéve, hogy a bitorlást elkövető szándékosan vagy gondat- * 8 *) 1878. 5. t.-cz. 69. §. 8) M. büntető törvénykönyv indokai 257. 1. *) M. büntető törvénykönyv indokai 258. 259. 1. 8
