Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
96 tetendö-e és miként? A törvény megadja erre a feleletet midőn kimondja, hogy az, a ki mást a szerzői jogbitorlásra rábir; az előbbi szakaszban meghatározott büntetés alá esik. Az, a ki a tettest az ez által elkövetett szerzői jogbitorlás vétség elkövetésére rábirta, felbujtó. A felbujtásnál a főtényező a rábírás ; még pedig oly összefüggésben az elkövetett vétséggel, hogy a vétség a reá- birás okozatát képezze. Ez okból a felhívás a vétség elkövetésére, ha ez által nem határoztatott el a felhívott, nem képez felbujtást ; mert hiányzik a legfőbb tényező: a rábírás; miből önként következik, hogy rábírás nem forog fen: ha a felbujtónak tevékenysége nem idézte elő a megfelelő elhatározást abban a személyben, a ki irányában a felhívás — a rábeszélés — alkalmaztatott ;vagy ha a tettes cselekvése nem volt a felbujtó tevékenységének eredménye. Mindkét esetben a rábírás hiánya mutatkozik, s ezzel elesik a fel- bujtás. A törvényszakasz azt, a ki szándékosan vagy gondatlanságból a túl aj d önkép en i tettest szerzői jogbitorlásra rábirta, büntetendőnek és kártérítésre kötelezettnek mondja ki akkor is, ha a tettes vétlen szerzői jogbitorlást követett volna és kártérítésre köteles nem lenne. Felbujtó a szerzői jogbitorlásnál leginkább az Író, a ki a könyvkereskedőt olyan irói mű kiadására bírta, melyről tudta, hogy annak többszörözése szerzői jogbitorlást eredményez. A szándékosságra, gondatlanságra, a pénzbüntetésre és kártérítésre nézve a felbujtó irányában ugyanazon határozatok alkalmazandók, melyek a tettesre, a bitorlóra irányadók. (19. 1. és jegyzetei.) Ha felbujtó sem szándékosan sem vétkes gondatlanságból nem cselekedett, ez esetben gazdagodása erejéig sem tartozik felelőséggel, miután a törvény a felbujtóra nézve ilyen intézkedést nem tartalmaz ; például az olyan szerző, iró, a ki vétlenül olyan művet adott át a kiadónak, mely utóbb utánnyomásnak bizonyult, a kiadótól kapott tiszteletdij (honorárium) visszaadására sem kötelezhető. 2. A törvény szakasz harmadik bekezdésében a többi részesek büntetése és kártérítési kötelezettségére nézve az általános jogi elvekre utal. Ezek büntető jogi tekintetben a magyar büntető törvénykönyvnek a bűntettekről és vétségekről szóló része G9., 374., 375. §§.-aiban foglaltatnak. E szakaszokban foglalt intézkedések
