Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

95

nûl többszörözőnek — saját tárgyilag véve jog ellenes cselekményéből másnak rovására előnye legyen, a minek természetesen az a gyakorlati következménye, hogy a jogosított a gazdagodást és nem csak a kárt és annak mennyiségét tartozik bebizonyítani; ennek ellenében azonban a panaszlott kimutathatja, hogy gazdagodásának értéke a jogosított kárát meghaladja miután a törvény a gazdagodás kiadását a panaszlónak okozott kár erejéig rendeli el A mi már most a gazdagodás kipuhatolását illeti, erre nézve a jogosulatlan többszörözés eladott példányai veendők alapul és ezek értékéből a vétlen többszöröző kiadásai levonandók. Ezekhez a kiadásokhoz tartoznak: a mű kiállítási költségei, az erre felhasznált tőke kamatai, a jogosulatlan többszörözött mű szerzőjének fizetett tiszteletdij (honorárium) valamint az általános üzleti kiadások megfelelő része.1)

20. §.

A ki mást a szerzői jogbitorlására rábir, a 19. §.-ban meghatározott büntetés alá esik, és a szerzőnek, vagy jogutódának, a 19. §. értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes a most érintett §. szerint vétkes nem volna, vagy kártérítésre köteles nem lenne.

Ha a közvetlen tettes szándékosan, vagy gondatlanságból járt el : a kártérítésért mindketten egyetemlegesen felelősek.

A többi részesek büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint Ítélendő meg.

Már fentebb mondva volt, hogy a bitorló az, a ki a többszörözést maga részére saját számlájára eszközli vagy eszközölteti a végből, hogy a többszörözött példányokról, mint tulajdonáról intézkedhessék és azokat forgalomba helyezhesse. (19. §. 2. jegyzet.) Ebből a meghatározásból önként merül az a kérdés, váljon az, a lei a bitorlót a jogosulatlan többszörözés eszközlésére rávette, bün- *)

*) Mandry id. műnk. 291. 1.