Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
85 A szerzői jogbitorlás neve alatt összefoglalt cselekmények szándékos vagy gondatlan jogsértések, melyeket a törvény vétségeknek azért mondott ki, mert — tekintettel a büntetendő cselekmények fenálló hármas keretére — a kihágások nem jogsértő, hanem jogot veszélyeztető cselekmények, a bűntettekhez pedig csak súlyosabb törvényszegések sorozhatok. A szerzői jog megsértésének következményeit tekintve e szakasz szándékos, gondatlanságból eredő és vétlen szerzői jogbitorlást különböztet meg. Szándék (dolus) alatt az a feltevés értetik, melynél fogva valaki tudva és akarva teszi illetőleg mulasztja, a minek elkövetésére, elmulasztására a törvény büntetést rendel. A szándék két eszmét fejez ki: a) annak ismeretét, hogy a cselekmény büntetendő és b) az akaratnak azt a szabad megállapodását — azt az elhatározását — hogy e cselekmény véghez vitessék.1) A szerzői jogbitorlásnál tehát a szándékosság abban áll, hogy a tettes egy irói müvet azon czélzattal, hogy az közzététessék, cselekménye törvényellenségének tudatában gépileg többszöröz vagy többszöröztet tudva azt, hogy ez által másnak fenálló szerzői joga megsértetik. Ellenben gondatlanság (culpa) akkor létezik, ha elkerülhető tévedés folytán nem szándékolt sérelmes eredmény állott elő. A tévedés elkerülhetősége alatt az a lehetőség értendő, melylyel a tévedés a polgári életben szükséges közönséges gondossággal — figyelemmel — megszüntethető.2) Szerzői jogbitorlásnál tehát gondatlanság akkor létezik, ha a tettes a nélkül, hogy cselekményének törvényellenességét tudná, — egy irói művet gépileg többszöröz, vagy többszöröztet, melyek közzététele által másnak fenálló szerzői joga megsértetik, habár a tettes kellő és általa lehetősithető gondosság alkalmazásával ezt a jogsértést elkerülhette volna. A gondatlanság ilyen esetei : ha tettes az általa gépileg többszörözött művet nem tartotta védelem jogosult eredetinek ; ha azt hitte, hogy az eredeti mű szerzője halálától fogva már ötven év eltelt ; ha valamely irói művet leforditat a nélkül, hogy előbb kipuhatolta volna, hogy a szerző által fentartott fordítás kellő időben megjelent-e; ha a * *) l) Magyar büntető törvénykönyv indokai I. k. 276. lap. *) Dr. Berner A. J. Lehrbuch des deutschen Strafrechtes 165. 1.
