Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

86

tettes abban a tévedésben volt, hogy a szerző vagy a jogosított kiadó az utánnyomásra beleegyezésüket adták. Mindezekben az esetekben a tettest az a mulasztás terheli, hogy mellőzte a köteles elő vigyázatot, mely által más szerzői jogának megsértését elkerülheti.

Úgy a szándékosságnál mint a gondatlanságnál jelen törvény alapján a cselekmény vagyis a jogosulatlan többszörös büntettetik, mely a vétkes akarat elhatározást, valamint az ez által okozott sérelmes eredményt együtt foglalja át. A szándékosságot a gondatlanságtól csupán az akarat tevékenységének foka választja el, és ebben találja indokolását a törvénynek az az intézkedése, hogy a szándékos és gondatlanságból eredő szerzői jogbitorlás közt a következményekre nézve különbséget nem tesz, s mindkettőt mint vétséget a szerzőnek vagy jogutódainak nyújtandó kártéritésen felül 1000 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, a többszörözött példányok és az erre rendelt külön készülékek elkobzásával rendeli büntetendőnek. Ott azonban, hol a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság sem gondatlanság nem terheli, a jogosulatlan többszörözést szerzői jogbitorlásnak de vétlen szerzői jogbitorlásnak tekinti a törvény és a büntetés mellőzésével a cselekmény elkövetőjét a jogosulatlanul többszörözött példányok elkobzása mellett a szerzőnek vagy jogutódainak adandó kártéritésre kötelezi, de ezt is csak gazdagodása erejéig.1)

A pénzbüntetés azért állapíttatott meg első sorban, mert a bitorlás rugóját rendszerint a kapzsiság képezi, melyre nézve legjobb büntetés a pénzbüntetés és mert másrészt a bitorlás elkövetése sem oly erkölcsi romlottságot sem oly súlyos törvényszegést nem állapit meg, hogy figyelemmel elkövetőinek társadalmi *)

*) Az osztrák törvény 25. §-a szerint a jogositlan utánnyomásért és bármely azzal egyenlőnek tekintett többszörözésért vagy utánképzésért az, a ki azt eszközölte vagy annak kiviteléhez tudva közremunkált, a létező példányok, lenyomatok, öntvények stb. elkobzásán a betüszedvény szétszedésén és a művészeti munkáknál, a mennyiben a károsodott részéről a 29. és 30. §-ban kijelelt átvétel nem történik, a lapok, kövek, formák és más kizárólagosan ezen többszörözésre szolgált tárgyak szétrombolásán kivül 25—1000 frtiglani birsággal büntettetik, mely kiviláglott fizetési tehetetlenség esetében aránylagos fogság büntetésre változtatandó át. A porosz törvény szintén nem tesz különbséget a szándékosság és gondatlansággal elkövetett szerzői jogbitorlás közt s mindkettőre 1000 tallérig terjedhető pénzbirságot szab.