Karczag György - Krasznay Mihály - Sályi István: A szabadalmi, védjegy-és mintajogra vonatkozó háborus kivételes jogszabályok egységes szerkezetben (Budapest, 1948)

A) Az 1947:XXVII. törvénycikk (T.) és a 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet. (R.) - M. 1. cikk (Elsőbbségi határidők) - R. 1. §. Elsőbbségi határidők

ben fogott hozzá, amikor a bejelentés érvényben volt,77 kivéve, ha a. bejelentés később érvényét vesztette,78 és a gyakorlást olyan időben is folytatták, amikor a bejelentés már nem volt érvényben.79, 80

(3) Az 1946. évi december hó 31. napja után az előző bekezdés alapján sem keletkezhetett továbbhasználati jog.

(4) Az ellenkező bizonyításáig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki abban az időpontban, amikor valamely találmány, vagy ipari minta gyakorlatbavételéhez hozzáfogott,81 vágj* azt ténjdegesen gyakorlatba vette,*2 a találmányhoz, vagy ipari mintához fűződő ipari tulajdonjogra magára83 vonatkozó és harmadik szemé77 összhangban az 1895 :XXXVII. te. 34. §-ának második és ős. §-ának második bekezdése egybevetett értelmével.

78 Érvényét veszti a bejelentés: 1. visszautasításának esetén a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő napon : ha azt a bejelentő visszavonja, a visszavonás iránti kérvény iktatását követő napon: 3. a hiánypótlásra végzésben kitűzött határidő eredménytelen elteltét követő 16. napon; 4. az 1. évi díj megfizetésének elmulasztása esetén a fizetési határidő lejártát. követő 16. napon. A bejelentést visszavontnak kimondó végzés mindenkor csak deklarativ hatályú. Az érvény vesztés legkorábban a Hr. I.-re. vagy a Hr. III.-ra alapított kérelem előterjesztésének napjával tekinthető megszűntnek.

79 Lásd a 78 lábjegyzetet.

80 A bejelentés újra érvényessé válása a továbbhasználati jogot, az (1) bekezdésnek megfelelően, nem érinti, ami azonban nem zárja ki, hogy a lrejelentés korábbi érvénybenléte idején netán folytatott használat miatt kártérítési — és amennyiben a bejelentés már közzé is volt téve: büntető — igények érvényesíttessenek.

s1 Lásd a 68 lábjegyzetet.

8- A „ténylegesen gyakorlatba vette“ kifejezés használata arra utal. hogy a jóhiszeműség szempontjából közömbös lehet az, hogy a gyakorlatba vételhez esetleg olyan időben fogtak hozzá, amikor az ipari tulajdonjog még érvényben volt, feltéve, hogy gyakorlás olyan időben is történt, amikor az ipari tulajdonjog nem volt érvényben.

86 A Hr.-ek bármelyikének puszta léte a tulajdonjogra taapdra vonatkozó adatnak nem tekinthető.

19