Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 734/1896. eln. számú rendelet: A szabadalmi tanács ügyviteli szabályzata - Az 1089/1898. K. M. számú rendelet a szabadalmi ügyvivők fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában
szabadalmi ügyvivők ellen folyamatba teendő fegyelmi ügyekben követendő eljárást — az 1895. évi XXXVII. t.-c. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a következőleg állapítom meg: 1. §. A szabadalmi ügyvivőknek ezen minőségükben elkövetett mindama cselekményei és mulasztásai, melyek által az ezen állásukkal járó kötelességeiket megszegik, fegyelmi vétséget képeznek. Fegyelmi vétség továbbá az ügyvivőnek oly magaviseleté vagy eljárása, amely által az ügyvivői állásban nélkülözhetetlen közbecsülésre vagy bizalomra méltatlanná válik. Ez utóbbi bekezdést, mely az eredeti rendeletben nem foglaltatott, a 81.587/1914. K. M. rendelet toldotta be (146. oldal). Fegyelmi úton való elbírálás tárgyát képezi az is, vájjon a szabadalmi ügyvivőkről szóló és 1895. évi november hó 4-én 4791. ein. szám alatt kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet 2. §-a értelmében megkövetelt s a szabadalmi ügyvivői jogosítvány elnyerésére vonatkozó előfeltételek meg nem szüntek-e? 2. §. A szabadalmi ügyvivő ellen indítandó fegyelmi eljárás esetében a fegyelmi bíróságot első fokban a szabadalmi bíróság elnöke vagy annak helyettese elnöklete alatt a szabadalmi bíróság fegyelmi bíróságának két tagja és a kereskedelemügyi miniszter által az ügyvivők karából évenként — egy évre — kinevezett két tag képezi. Ez a szakasz a 2551/1901. K. M. száméi rendelet (lásd a 91. oldali) intézkedése, mely az eredeti 2. §-t hatálytalanította. A szakaszt kiegészíti a 3333/1901. K. M. számú rendelet (lásd a 91. oldalon), mely a fegyelmi bíróság ügyvivő tagjainak felesketését rendeli el. 3. §. A magánféltől eredő vagy hivatalból tett fegyelmi feljelentés, esetleg a szabadalmi ügyvivőnek az ellene felmerült gyanúokok alól való tisztázása céljából a fegyelmi eljárás megindítása iránt beadott kérelme a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi bíróságához adandó be és az a bíróság elnökségénél a fegyelmi ügyekről külön vezetett iktatókönyvbe iktatandó. 4. §. A fegyelmi ügyekben beadott és súlyosabb vétségekre vonatkozó fegyelmi feljelentés a bíróság elnöke vagy annak helyettese által a fegyelmi bíróság egyik tagjának a fegyelmi bíróság ülésében leendő előadás végett kiosztandó, ki is az ügyet az elnök vagy helyettese által kitűzött határnapon ott előadni köteles. 5. §. A fegyelmi bíróság elsősorban a fegyelmi eljárás megindítása vagy a bejelentés félretétele felett szavazás útján