Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
Az 514/1928. elnöki számú hirdetmény az Északamerikai Egyesült Államok által a világháború alatt lefoglalt magyar szabadalmak tulajdonosainak kártalanítása tárgyában - Az 1929. évi XVIII. t.-c. az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről
A különböző szerződő országokban az Unióhoz tartozó országok polgárai részéről kért szabadalmak függetlenek azoktól a szabadalmaktól, amelyek ugyanarra a találmányra az Unióhoz tartozó vagy nem tartozó egyéb országokban szereztettek. Ezt a rendelkezést minden korlátozás nélkül, nevezetesen ügy kell érteni, hogy az elsőbbségi határidőn belül bejelentett szabadalmak mind a semmiségi és megvonási okok szempontjából, mind a rendes oltalmi idő szempontjából függetlenek. Ez a rendelkezés alkalmazást nyer az életbelépésének időpontjában fennálló összes szabadalmakra. Ugyanez áll újabb országok belépésének esetében a belépés időpontjában egyik és másik részen fennálló szabadalmakra nézve is. 5. cikk. Ha az Unióhoz tartozó országok egyikében vagy másikában előállított tárgyakat a szabadalomtulajdonos bevisz abba az országba, ahol a szabadalmat engedélyezték, ez nem vonja maga után a szabadalom elvesztését. Mindazonáltal a szerződő országok mindegyikének jogában áll a szükségeseknek mutatkozó törvényes rendszabályokat meghozni avégből, hogy elejét vegye oly esetleges visszaéléseknek, amelyek a szabadalom adta kizárólagossági jogból — például a gyakorlatbavételnek az elmulasztása következtében — folyhatnának. Ezek a rendszabályok azonban csak abban az esetben irányulhatnak a szabadalom megvonására, ha kényszerengedélyekkel nem sikerülne az említett visszaéléseket megelőzni. Ily természetű rendszabályok semmi esetre sem sújthatják a szabadalmat engedélyezési napjától számítandó három éven belül, sem pedig ha a szabadalomtulajdonos mulasztását jogos mentséggel igazolta. Az ipari mustrák és minták oltalma semmi néven neve" zendő megvonással nem sújtható azon a címen, hogy az oltalom tárgyával azonos árúcikkek az ország területére behozattak. A jog elismerése céljából nem kívántatik meg, hogy az oltalmazandó árún bárminemű jelzés vagy iktatószámra való utalás fel legyen tüntetve. Abban az esetben, ha valamely országban a bejegyzett védjegy használata kötelező, a védjegy nem törölhető, csak ha méltányos határidő eltelt és az érdekelt fél mulasztásának okait nem igazolta. 4/b) cikk. 233
