Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 514/1928. elnöki számú hirdetmény az Északamerikai Egyesült Államok által a világháború alatt lefoglalt magyar szabadalmak tulajdonosainak kártalanítása tárgyában - Az 1929. évi XVIII. t.-c. az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről

Az ipari tulajdonjogok fenntartására vonatkozó díjak fizetésére legalább további három hónapi határidőt kell engedé­lyezni, még pedig pótdíj kivetése mellett, ha a hazai törvény- hozás ilyent előír. A találmányi szabadalmakra vonatkozólag a szerződő országok ezenfelül kötelezik magukat, hogy vagy kitolják a díj­fizetési határidőt legalább hat hónapra, vagy pedig gondoskod­nak arról, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt érvényét vesztett szabadalmak újból föléledhessenek, amely rendelkezések fel­tételeinek megállapítása a belső törvényhozás hatáskörébe tartozik. 5/c) cikk. A szerződő országok egyikében sem tekintendő szaba­dalomsértésnek : 1. Az Unió többi országainak hajóin az illető szabadalom tárgyával azonos oly eszközöknek alkalmazása, amelyek magára a hajótestre, a gépekre, kötélzetre, hajófelszerelésre és más járu­lékos alkatrészekre vonatkoznak, ha ezek a hajók csak idő­legesen vagy esetlegesen hatolnak be az illető ország vizeire, feltéve mindazonáltal, hogy fenti eszközök kizárólag az illető hajó céljait szolgáljak. 2. A szabadalom tárgyául szolgáló oly eszközök alkal­mazása az Unió többi országaiban, amelyek légi vagy száraz­földi járművek gépalkatrészeire vagy működtetési módjára vonatkoznak, vagy ezen gépek járulékos alkatrészét képezik, feltéve, hogy ezen járművek csak időlegesen vagy esetlegesen hatolnak be ezen ország területére. 5/b) cikk. 6. cikk. A származási országban szabályszerűen bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegy az Unió többi országaiban úgy, amint van, bejegyzendő és oltalmazandó. Mindazonáltal visszautasíthatok vagy érvényteleníthetők: 1. Azok a védjegyek, amelyek harmadik személyek szer­zett jogait sérthetik abban az országban, ahol az oltalmat igénylik. 2. Azok a védjegyek, amelyeknek nincsen semmi meg­különböztető jellegük, avagy kizárólag olyan jelekből vagy megjelölésekből állanak, amelyek a kereskedelemben az árú fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értéké­234

Next

/
Thumbnails
Contents