Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 514/1928. elnöki számú hirdetmény az Északamerikai Egyesült Államok által a világháború alatt lefoglalt magyar szabadalmak tulajdonosainak kártalanítása tárgyában - Az 1929. évi XVIII. t.-c. az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről

Az ipari tulajdonjogok fenntartására vonatkozó díjak fizetésére legalább további három hónapi határidőt kell engedélyezni, még pedig pótdíj kivetése mellett, ha a hazai törvény- hozás ilyent előír.

A találmányi szabadalmakra vonatkozólag a szerződő országok ezenfelül kötelezik magukat, hogy vagy kitolják a díjfizetési határidőt legalább hat hónapra, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt érvényét vesztett szabadalmak újból föléledhessenek, amely rendelkezések feltételeinek megállapítása a belső törvényhozás hatáskörébe tartozik.

5/c) cikk.

A szerződő országok egyikében sem tekintendő szabadalomsértésnek :

1. Az Unió többi országainak hajóin az illető szabadalom tárgyával azonos oly eszközöknek alkalmazása, amelyek magára a hajótestre, a gépekre, kötélzetre, hajófelszerelésre és más járulékos alkatrészekre vonatkoznak, ha ezek a hajók csak időlegesen vagy esetlegesen hatolnak be az illető ország vizeire, feltéve mindazonáltal, hogy fenti eszközök kizárólag az illető hajó céljait szolgáljak.

2. A szabadalom tárgyául szolgáló oly eszközök alkalmazása az Unió többi országaiban, amelyek légi vagy szárazföldi járművek gépalkatrészeire vagy működtetési módjára vonatkoznak, vagy ezen gépek járulékos alkatrészét képezik, feltéve, hogy ezen járművek csak időlegesen vagy esetlegesen hatolnak be ezen ország területére.

5/b) cikk.

6. cikk.

A származási országban szabályszerűen bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegy az Unió többi országaiban úgy, amint van, bejegyzendő és oltalmazandó.

Mindazonáltal visszautasíthatok vagy érvényteleníthetők:

1. Azok a védjegyek, amelyek harmadik személyek szerzett jogait sérthetik abban az országban, ahol az oltalmat igénylik.

2. Azok a védjegyek, amelyeknek nincsen semmi megkülönböztető jellegük, avagy kizárólag olyan jelekből vagy megjelölésekből állanak, amelyek a kereskedelemben az árú fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értéké234