Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról

érvelés, hogy a megtámadott bejelentés tárgya egy korábbi bejelentés, vagy nem »kék« szabadalom igénypontjaiban bennfoglaltatik, nem alapítható a 3. § 3. pontjára, hanem csupán az 5. §-ra. Ha a meg­támadott bejelentés tárgyát a korábbi bejelentésnek vagy szabadalom­nak csak leírása ismerteti, de igénypontjai nem védik, a korábbi bejelentés vagy szabadalom az 5. §-ra alapított támadásra nem használható fel. A korábbi bejelentésnek vagy szabadalomnak újdonságrontó adatként való felhasználását joggyakorlatunk igény­rontásnak szokta nevezni, melynek alapja a felszólalási eljárásban mindig az 5. §, pontosabban annak első sora. Ugyanez áll a megadott szabadalmak ellen irányuló semmi­ségi perekre, ha az újdonságrontó adat egy korábbi bejelentés vagy megszűnt szabadalom ; ha azonban az újdonságrontó adat egy korábbi fennálló szabadalom, akkor a támadás a 21. § 3. pontjára alapítható. ? 4. §. Két vagy több egymástól különböző találmány csak akkor foglalható egy szabadalomba, ha e találmányok egy és ugyanazon tárgyra, mint ennek alkotó részeire vagy közre­ható eszközeire vonatkoznak. A szabadalmi bíróság állandó gyakorlata szerint az e sza­kaszban szereplő »tárgy« kifejezés úgy értendő, hogy az csupán a találmány tárgya lehet. így pl. ha a találmány egyrészt motor­dugattyú, másrészt ennek a dugattyúnak gyűrűje, ez a két talál­mány egy szabadalomba foglalható, mert a dugattyúgyűrű a talál­mány tárgyát képező dugattyúnak közreható eszköze. Ezzel szemben pl. a dugattyú és a gyújtógyertya egy szabadalomba nem foglalható, mert ez a két alkatrész a motornak közreható eszköze ugyan, de a motorra, mint ilyenre, a találmány nem vonatkozik. 5. §. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Oly találmányra, amelynek lényege másnak leírásából, rajzaiból, mintáiból, készülékeiből, szerkezeteiből vagy alkal­mazott eljárásából van véve, a feltalálónak, vagy jogutódjának beleegyezése nélkül szabadalom nem engedélyezhető, ha a fel­találó vagy jogutódja a szabadalom ellen felszólalt. Ha e felszólalás folytán a bejelentés visszavonatott, vagy visszautasíttatott : a felszólaló, ha az értesítéstől számítandó 30 napon belül a kérdéses találmányt bejelenti, követelheti, hogy bejelentésének elsőbbsége az előbbeni bejelentés napjától számíttassék. A törvényszakasz első bekezdését illetőleg lásd a 3. § után írt megjegyzés második és harmadik bekezdését. 13

Next

/
Thumbnails
Contents